;

Görögország;

Sztefanos Kasszelakisz, a Sziriza párt elnöke  kampánygyűlésen szónokol Athénban június 6-án

- Harc a második helyért Görögországban

Miközben Görögországban, az Európai Parlamenti választáson nem kérdés, hogy Kiriakosz Micotakisz kormányfő pártja, az Új Demokrácia (ND) szerzi majd meg a legtöbb szavazatot, nyitottabb a verseny a második helyért a két baloldali szövetség között. 

A közvélemény-kutatások szerint ugyan a Sziriza-PS az esélyesebb az „ezüstéremre”, de a nyakában lihegnek a szocialisták, akik a KINAL nevű formációval indulnak együtt, s Mozgalom a Változásért néven indulnak.

A Pulse közvélemény-kutató felmérése szerint, amit a SKAI televízió tett közzé, az ND 32 százalékon áll, a Sziriza-PS-re 16,5, PASZOK-KINAL szövetségére 13, kommunista KKE-re 7,5, a Görög Megoldás szélsőjobb pártra 8,5 százalék voksolna. Kérdéses, hogy a többi kis pártnak sikerül-e bejutnia. Ezek a három százalékos bejutási küszöb körül mozognak. Hasonló felmérést tett közzé a Marc közvélemény-kutató is. Az iroda az ND-t 33,4 százalékra, a Sziriza-PS-t 16,5 százalékra, a PASZOK-KINAL-t 11,8 százalékra mérte, a szélsőjobb pártot 8,8 százalékra, a KKE-t 7,6 százalékra.

A Sziriza gyengébben szerepel majd, mint 2019-ben, amikor az akkor még Alekszisz Ciprasz volt kormányfő által vezetett párt 23,75 százalékot szerzett. Sztefanos Kasszelakisz pártelnök azt reméli, hogy most is sikerül legalább 20 százalékot elérni. 

Ettől azonban még messze vannak a közvélemény-kutatások alapján. Amint attól a másik céltól is, hogy befogják majd Kiriakosz Micotakisz pártját. A nagy remények már a 2023-as voksolás során sem váltak valóra, akkor az Új Demokrácia mintegy 23 százalékot vert a baloldali politikai erőre, amely mindössze 17,83 százalékot kapott. S azóta sem sikerült javítania pozícióin, Alekszisz Ciprasz távozása ellenére sem.

A Sziriza nehéz helyzete azonban esélyt jelentett a PASZOK-nak, amely azt remélte, hogy sokakat sikerül visszacsábítania a párthoz. Olyanokat, akik még a gazdasági krízis idején fordultak el tőle. Úgy látszott, a párt ismét az ND legfőbb kihívója lehet, több közvélemény-kutató már a második helyen mérte. Ebben szerepe volt annak is, hogy a Sziriza pártelnök-választása nyomán sokan hagyták el a tömörülést. A krízis nyomán felmérések szerint a Sziriza népszerűsége majdnem hat százalékpontot esett a 2023-as parlamenti választáshoz képest. Ekkor mintegy 12 százalék voksolt volna a politikai erőre. Ezután a Sziriza átcsoportosította erőit. Kasszelakiszt megerősítették pozíciójában a párt február végén megrendezett kongresszusán, s ezt követően a kétkedő hangok is háttérbe szorultak. Ennek következtében a Sziriza népszerűsége is elindult felfelé a lejtőn, s visszaszerezte második helyét a közvélemény-kutatások szerint. Nagy kérdés azonban, hogy a voksoláson hogy sikerül-e majd mozgósítania híveit.

Ezzel együtt azonban a PASZOK népszerűsége csökkent. Ebben szerepe van annak, hogy a párt támogatta az év elején a kormány előterjesztését az azonos neműek házasságának elismeréséről. A pártnál nem ismerték fel, hogy tavaly népszerűsége a konzervatívabb körzetekben emelkedett. A pártszövetség nehézségeit tetézte, hogy távozott a szocialistáktól Andreasz Loverdosz egykori oktatási miniszter, aki idén hívta életre új formációját, a Demokratákat.

Manfred Weber pártelnök és frakcióvezető a múlt héten telefonon egyeztetett Magyar Péterrel, és megegyeztek a folytatásról.