Világrekordot jelentő agyi implantátum beültetését végezte el és tesztelte a New York-i Mount Sinai Health System nevű kórházban a Precision Neuroscience nevű cég ez év áprilisában. Ezzel megdöntötte a januárban Elon Musk cége, a Neuralink által felállított rekordot, ami egy 2048 elektródás implantátum beültetése volt. A Layer 7 Cortical Interface nevű vékonyfilm-mikroelektródás eszközüket használták, amely károsodás okozása nélkül tud illeszkedni az agykéreghez. A cég azt állítja, hogy szabadalmaztatott, minimálisan invazív technikájával az agyfelszín bármely részéhez annak károsítása nélkül lehet csatlakozni. Négy mikorelektróda-köteg van az implantátumban, mindegyikben 1024 vezeték, amelyek egyenként 50–380 mikron vastagságúak (a mikron a milliméter ezredrésze). „A fejlett agyszámítógép-interfészeknek nagy mennyiségű idegrendszeri adatot kell gyűjteniük és feldolgozniuk, több agyi területet potenciálisan átfogva. A Layer 7 Cortical Interface képes minderre, miközben maximálisan szemmel tartjuk a betegek biztonságát” – írta a cég. A Precision Neuroscience-t 2021-ben három, a Neuralinkből kivált szakember alapította egy külső hozzájuk csatlakozóval, az új eszközük piaci bevezetését 2025-re tervezik.
Amikor az agy információkat dolgoz fel vagy cselekvést kezdeményez, elektromos jeleket generál. A precíziós vékonyfilm-technológia segítségével ezeket a jeleket fogni lehet: a korábbi technológiákhoz képest ez olyan, mint a standard televíziókhoz képest a nagy felbontású képernyőjűek. Az elektródák a páciens agyában mintegy nyolc négyzetcentiméteres területet fednek le, a négy elektródaköteg vizualizálható adatátvitelt biztosít a mozgató-érzékelő területek határvidékeiről: ezek kritikus területek, amelyeket az idegsebészeknek például agytumorműtétek alatt navigálniuk kell.
Az agyi interfész beépítése során a hírekben az utóbbi években Elon Musk egyik projektje szerepelt a hangsúlyosabban, de nem csak ő, illetve a Neuralink nevű vállalata foglalkozik ezzel. A Neuralink létrehozásakor Musk azt tűzte ki célul, hogy bizonyos idegrendszeri betegségek esetén a kieső funkciókat az agyba ültetett interfész útján számítógépes kapcsolat segítségével lehessen pótolni, de chipek emberek agyába helyezésével az agyi interfész-technológiával (BCI) foglalkozó vállalkozások között nem ők az egyetlenek és nem is az elsők a világon. A Neuralink hosszabb küzdelmek után tavaly májusban kapott engedélyt az amerikai gyógyszerfelügyelettől (FDA), hogy megkezdheti embereken is a kísérleteket, chipek behelyezésével. Mellettük több más hasonló vállalkozás is működik: a Synchront Jeff Bezos és Bill Gates támogatja; a Paradromics is ilyen; a utahi Blackrock Neurotech 2004 óta már több implantátumot épített be. A Precision Neuroscience, amelyet a Neuralink társalapítója, Craig Mermel hozott létre, szintén azt a célt tűzte ki, hogy segítsen mozgásképteleneknek. Az ő chipjük azonban másképp működik: egy nagyon vékony szalagra hasonlít, ami az agy felszínén foglal helyet, és „egy mikronyíláson a koponyán keresztül” ültethető be, ami szerintük sokkal egyszerűbb procedúra. Ezt tavaly nyáron implantálták először emberi agyba, a folyamat nagyon gyors, szinte csak pár másodpercig tart. Mermel, aki jelen volt a műtétnél, szinte észre sem vette, hogy az eszköz a helyére került.
A Layer 7 Cortical Interface-t akkor három olyan betegbe ültették be ideiglenesen, akik agytumor miatt műtétre vártak. 15 percig volt bennük az elektródákat tartalmazó szalag, és adatok sokaságát közvetítette az ébren lévő páciensek agyából a műtét alatt.
Egy hagyományos elektróda 4 négyzetmillimétert fed le, ekkora területen a Precision Layer 7500-1000 elektródája fér el. Mivel megfelelően működtek, a továbbiakban újabb alkalmazási lehetőségeket kerestek, például a Precision szerint lehetővé teheti majd ALS-betegek szenvedők számára, hogy kurzort mozgassanak, gépeljenek vagy szociálismédia-platformokon jelenjenek meg gondolataikkal.