Lapunk értesülései szerint a Mol a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV)-nak korábban fizetett állami támogatások esetleges uniós vizsgálatainak kockázatai miatt állhatott el tavaly attól a szerződéses kötelezettségétől, hogy megvásárolja a korábban kukaholdingnak nevezett, igencsak problémás állami céget.
A Fidesz-KDNP-kabinet 2010-es hatalomra kerülésük után nem sokkal eltiltotta a magáncégeket a települési hulladékszállítástól, majd először befagyasztotta, 2013-ban pedig 10-10 százalékkal csökkentette a települési kukadíjakat. 2016-tól a számla ellenértéke már nem a helyi – zömében önkormányzati, kisebbrészt állami – hulladékcégekhez, hanem az újonnan alapított, állami NHKV-hoz futott be, amely különböző képletek alapján a pénzeket elvben visszaosztotta a helyi társaságoknak. A kísérlet, mondhatni, nem sikerült. Részint egyre szaporodtak a panaszok, miszerint az NHKV-tól a hulladékosok a legalapvetőbb működési forrásokat sem kapták meg. Gödöllő és térségében például a szemét elszállítását jó ideig a katasztrófavédelem állta, amiért a Fidesz persze az ellenzéket tette felelőssé. De anyagi viták miatt komoly veszély fenyegette a fővárosi kukaürítést is. Eközben az NHKV belső pénzügyei a káosz jeleit mutatták: a cég késve leadott 2017-es beszámolójának „korlátozó záradékában” az akkori könyvvizsgáló áttekinthetetlen nyilvántartásokra és számlázásra panaszkodott. Bándi Gyula – jelenleg a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes - pedig az NHKV hatóságszerű jogosítványait hánytorgatta fel. Ezután a kormány, úgymond a hulladékszállítás fenntartására, évi tízmilliárdokat utalt a költségvetésből az NHKV-nak, kurzusbarát bankok pedig hiteleket nyújtottak. Bár az NHKV elszámolása ezután javult, a kormány, belátván, hogy így nem teljesülnek az EU felé vállalt, tetszetős szemétfeldolgozási célok, 35 éves koncesszió keretében meghirdette a hazai hulladékgazdálkodás irányítását. A kiírás a leendő győztest kötelezte az NHKV megvásárlására is. Ezt későbbi nyertesként a Mol szerződésben vállalta. A Mol új szakcégét, a Mohut vezető Pethő Zsolt lapunknak adott tavaly májusi interjújában a téma kapcsán annyit rögzített, hogy az NHKV-t átvilágították és adtak rá árajánlatot.
Az NHKV mégis az államnál maradt, amire keddi elemzésében a Szabad Európa hívta fel a figyelmet. A tulajdonosi jogokat ellátó Energiaügyi Minisztérium (EM) tavaly júliusban az azbesztmentesítés, idén márciusban pedig az illegális hulladéktelepek felszámolása kapcsán nyilatkozott a cég nevében. A szabálytalan szeméthegyek elszállítása a koncesszió ellenére kétségkívül az állam nyakán maradt.
A hulladékgazdálkodásról szóló törvényben foglalt feladatok folytatólagos ellátása és a szerződés megfelelő végrehajtása érdekében az Országgyűlés 2023. júniusi döntése alapján az NHKV állami tulajdonban maradt – indokolták a vásárlás elmaradását lapunk érdeklődésére a Mohunál. Azt az értesülésünket, hogy az NHKV-nak fizetett állami támogatások esetleges uniós vizsgálatának kockázatai miatt voltaképp a Mohu állt el a vételtől, nem véleményezték. Kérdésünkre a változást az illegális szeméttelepek felszámolásának fontosságról értekező EM sem indokolta. A Mohunál hozzátették: az NHKV-val ettől még szerződésben állnak. A közös feladatok leírásában ugyanakkor arra szorítkoztak, hogy az a megfelelő hulladékkezelés.
Az NHKV most – időben – leadott mérlegbeszámolója szerint a cég lenne az új, állami „koordináló szerv”, amely kezelné a korábbi elszámolásokat és az állami hulladékos eszközöket, illetve számlázna. Igaz, a kukacsekkeket már a koncessziós társaság, vagyis a Mohu küldi. Az NHKV oldalán a bemutatkozás „frissítés alatt” áll. A leadott mérleg szöveges melléklete szerint 2022 végén 43 milliárdot „díjfizetési korrekció”, egymilliárdot pedig azbesztmentesítés címén, 2023 közepén 15 milliárdot „hulladékgazdálkodási közfeladatokra”, 2023. végén összesen 3 milliárdot illegális hulladéktelepek felszámolására, 1,2 milliárdot pedig „feladatellátásra” kaptak. Korábbi tevékenységük lezárására utal, hogy tavalyi követelésállományuk 41 milliárdról 8 milliárdra, bankbetétjük 61 milliárdról 17 milliárdra, kötelezettségeik pedig 59 milliárdról 6 milliárdra apadtak. Míg árbevételük 106 milliárdról 53 milliárdra csökkent, adózott eredményük 456 millióról 1,4 milliárdra nőtt.
