Az Alkotmánybíróság teljes ülése döntött Karsai Dániel népszavazási kezdeményezéséről, és elutasította a Kúria végzése elleni alkotmányjogi panaszt – vette észre a 24.hu.
A gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász azt követően kért felülvizsgálatot, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesítette a következő kérdést:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, halálos betegségben szenvednek és állapotukban nem várható javulás?”
A Kúria helybenhagyta a határozatot, mondván, egy érvényes és eredményes népszavazás olyan törvény megalkotására kényszerítené az Országgyűlést, amely sértené a jelenlegi Alaptörvényt.
Karsai Dániel ezt úgy értelmezte, hogy a Kúria kötelességgé tette az életet azoknak is, akiknek az élete csak értelmetlen szenvedés halálos betegségük miatt.
Alkotmányjogi panaszában egyebek mellett jelezte, szerinte a Kúria a népszavazási kérdést nem az Alaptörvénynek megfelelően értelmezte, megsértette alapjogát a tisztességes eljáráshoz, élethez, az emberi méltósághoz. Egy korábbi alkotmánybírósági határozatra utalva azzal érvelt, az önrendelkezési jog része, ha egy gyógyíthatatlan beteg élete szenvedésekkel teli hátralevő részét nem akarja végigélni, az életvégi döntés nem sérti az élethez való jogot, ellenkezőleg, biztosítja, hogy az élet az egyén élete végig méltóságteljes érték maradjon.
Karsai Dániel az Alkotmánybírósághoz fordul, miután elkaszálták az eutanáziáról szóló népszavazási kezdeményezésétA 24.hu összefoglalója szerint az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdésben alkotmányjogilag jelentős kérdés annak megítélése, alkotmányosan dekriminalizálható-e az emberi élet védelmét célzó büntető tényállás, illetve felveti a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét az indítványban foglaltak alapján, hogy a népszavazási kérdés alkotmánykonform tartalommal is értelmezhető lett volna, melynek vizsgálatát a Kúria elmulasztotta.
Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria az Alaptörvénnyel összhangban álló döntést hozott, amikor úgy foglalt állást, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés nem felel meg az Alaptörvényben és az népszavazási törvényben a kérdéssel szemben támasztott, a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének, nem alkalmas a népszavazás rendeltetésének megfelelő népszavazás megvalósítására.
Az Alkotmánybíróság szerint az ügyben szereplő népszavazási kérdés ellentétes az Alaptörvény azon rendelkezésével, hogy nem lehet népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
Úgy ítélte meg, a Kúria az Alaptörvénnyel összhangban álló döntést hozott, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Nemrég Sulyok Tamás köztársasági elnök is levélben utasította el Karsai Dániel arra vonatkozó kérését, hogy az államfő nyilvánosan nyilatkozzon arról, kegyelemben részesíti az embertelen szenvedésnek kitett halálos betegek életvégi döntéseinek végrehajtásában segédkezőket.
Sulyok Tamás nemet mondott Karsai Dánielnek, nem kaphatnak elnöki kegyelmet az életvégi döntések végrehajtásában segédkezőkKiderült, mikor hirdet ítéletet Karsai Dániel ügyében a strasbourgi bíróság