;

paksi atomerőmű;2023;cégbeszámoló;

 Az eredménycsökkenésre a kiegészítő mellékletben nem adnak magyarázatot

- Rejtélyes módon eltűnt két nulla a Paksi Atomerőmű mérlegéből

A bevétel- és tarifaemelkedés ellenére 2023-ban már alig hozott hasznot a nukleáris áramtermelés.

Tavaly az MVM Paksi Atomerőmű 121 millió forint adózott eredményt ért el – derül ki az állami MVM tulajdonában álló nukleáris áramtermelő friss beszámolójából. Ez történelmi mélypont: az Opten nyilvántartása szerint a cég profitja 2018-2021 között még 13-17 milliárd között mozgott. Az MVM, végtére is a korábbi évek szokásainak megfelelően, ezt a 121 millió forintot is felveszi osztalékként. Az eredménycsökkenésre a kiegészítő mellékletben nem adnak magyarázatot.

Pedig ezzel együtt a cég nettó árbevétele a 2022-es 190 milliárdról 210 milliárdra ugrott. Az energiagazdálkodási jelentés szerint tavaly 15,9 terawattóra (TWh) áramot termeltek és 15,1 TWh-t értékesítettek. Ezek rendre 0,1 TWh-val haladják meg a 2022-es szintet. Az árbevétel és az értékesítés hányadosából adódik, hogy az áramot 2022-ben kilowattóránként (kWh) 12,7, 2023-ban pedig 14 forintért adták. Vagyis drágultak. A kiegészítő melléklet tanúsága szerint a teljes termelést változatlanul a velük egy csoportba tartozó, MVM Partner nevű áramnagykereskedőnek adták el.

Ennek függvényében még mindig több mint rejtély, miként jön ki az a 268,9 forint, amelyet az MVM lakossági számlamagyarázója szerint a vevő „a 2022. december 31-ig meghatározott világpiaci áron számolva” fizetne a villamos energiáért. Az MVM ugyanis a lakossági áram nagy részét tudvalévőleg a Paksi Atomerőműtől vásárolja. Korábbi érdeklődésünkre, miszerint miért viszonyítják változatlanul a 2022. augusztusi tőzsdei csúcsárhoz a hatósági tarifán elért „megtakarítást”, az MVM-nél furamód nem azt válaszolták, hogy ma már más a beszerzési ár. Ehelyett amellett érveltek, hogy az ellátás biztonsága érdekében az áramot nem a „napi tőzsdei kereskedés” alapján, hanem hosszú távú szerződések szerint szerzik be, „előre fixálódó árakkal”, míg a vevő felhasználás után fizet.

Bár e magyarázat azt sugallja, hogy az MVM változatlanul kWh-nként 268,9 forintért veszi a lakossági áramot, a Paksi Atomerőmű tavalyi, 14 forintos eladási ára ennek látszólag ellent mond.

Ha egy pillanatra elfeledjük, hogy az MVM működése gyakorta tükröz az üzleti észjárásnak ellentmondó, politikai elvárásokat, és arra összpontosítunk, hogy az állami energiacsoport tőzsdeképességre törekszik, megjegyzendő: a Paksi Atomerőműre mint gazdálkodóra testvérvállalata igencsak spártai vételárat szab. Az áramtőzsdén ugyanis tavaly nem 14, de átlag 82 forintért is el tudták volna adni árujukat, amivel nyilván nagyságrendekkel nagyobb nyereséget értek volna el. Bár a nyomott ár és a kizárólagosság elvi oka kifejezetten a lakosság olcsó áramellátása, ebből a szempontból kevéssé érthető, hogy a kormány az áram magas tőzsdei árára hivatkozva 2022. augusztusában az átlagfogyasztás feletti díjat mégis megkétszerezte. De tavaly az MVM ezermilliárd forint költségvetési rezsitámogatást is kapott úgymond a lakossági áram és gáz magas beszerzési és alacsony eladási árai miatt.

A Paksi Atomerőmű teljes termelését az MVM vásárolja meg, minden reális piaci árat figyelmen kívül hagyva

A friss beszámolók erre kevés magyarázatot adnak. Igaz, azt bárki leolvashatja a villanyszámlájáról, hogy abban az áram mint termék díját mindössze 5 forintos szinten tartják nyilván. Vagyis az MVM a tőzsdei ár hatodán vásárolt paksi áramot a lakosságnak további harmadáron adja el. Költségvetési támogatásuk alighanem ezt pótolja ki. (Mivel az áramhálózatüzemeltetők ehhez képest a hatósági áramdíj aránytalanul magas hányadát kapják, a rendszer eme, Mészáros Lőrinc-érdekeltségeket is maguk között tudó cégek áttételes állami támogatásának látszik.)

Az áramnagykereskedelemmel foglalkozó MVM Partner adózott eredménye, tavaly, 2,7 ezermilliárdról 2,2 ezermilliárdra csökkenő árbevétel mellett, a 2022-es 40 milliárdról 117 milliárdra ugrott. Az állami anyavállalat, az év végéig, két részletben, ezt is felveszi.

Amíg a 35 évre elnyert kukakoncesszión kívüli tevékenységek 12 milliárdos hasznot hajtottak, az „intézményi”, vagyis a lakossághoz kapcsolódó, de elkülönítetten gyűjtött, hasznosítható hulladék üzlete kétmilliárdos veszteséggel kezd.