Amíg a 2014-es EP-választáson 18,5 ezren, a 2019-es uniós voksoláson 21 ezren, az öt évvel ezelőtti önkormányzatin pedig 29 ezren éltek az átjelentkezés lehetőségével, addig az idén több, mint 41,5 ezren döntöttek így – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból.
A választók péntekig dönthették el, hogy lakóhelyükön vagy másutt akarnak szavazni a jövő vasárnapi önkormányzati és EP-választáson. Péntek délután négy óráig lehetett átjelentkezni egy másik szavazókörbe, továbbá addig lehetett benyújtani a külképviseleti, valamit a nemzetiségi névjegyzékbe vételi kérelmeket.
Az átjelentkezők számának jelentős növekedése azért is figyelemre méltó, mert időközben – az önkormányzati választás esetében – szigorították a vonatkozó szabályokat. Csak azok szavazhatnak lakhelyüktől eltérő településen, akik február 11-ig bejelentették új tartózkodási helyüket, s az még június 9-én is érvényes lesz. Ez a megkötés elvileg azért született, hogy a szorosnak tűnő körzetekben ne lehessen tömeges átjelentkezésekkel befolyásolni a végeredményt. Ám ahogyan erről lapunk már beszámolt, például a Dunakanyar erősen kormánypárti településeiről már tavaly ősztől sokan létesítettek tartózkodási helyet olyan budapesti kerületekben, ahol a Fidesz-KDNP szoros versenyt vár a polgármesteri címért, képviselői helyekért. Információink szerint ilyen az I., a II., a III., a XII., vagy éppen a XIV. kerület – akadt olyan, több ingatlannal is rendelkező fideszes politikus, akinek lakásaiba hatan-tízen jelentkeztek be, mint tartózkodási hely.
Az átjelentkezéshez hasonlóan választási eredményt tudnak befolyásolni a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők és menekültek: öt éve az önkormányzati választáson bő 26 ezren, az idén közel 36 ezren szerepelnek a névjegyzékben. A napokban több, velük kapcsolatos botrány is kirobbant, az RTL írta meg, hogy a Máltai Szeretetszolgálat I. kerületi, Fő utcai, 77 férőhelyes idősek otthonába 840 ember van bejelentve, többségük venezuelai menekült. Egy olyan kerületben, ahol legutóbb az ellenzéki összefogás jelöltje, V. Naszály Márta 121 vokssal győzte le kormánypárti riválisát. A kerületben aztán – ahogyan anno ezt elsőként a 24.hu megírta – egy 2022-es időközi voksoláson fidelitasosokat jelentettek be, és az ő szavazatukon is múlt, hogy a kormánypárti jelölt szűken legyőzte momentumos ellenfelét, megszerezve ezzel a többséget az amúgy ellenzéki vezetésű kerület képviselő-testületében.
Párbeszéd: 800 venezuelai menekült szerepel az I. kerületi választói névjegyzékben, mindannyian egy 77 férőhelyes idősek otthonába vannak bejelentveParák Eszter, a szeretetszolgálat kommunikációs referense lapunknak azzal indokolta a Fő utcai intézménybe a valós létszámot sokszorosan meghaladó bejelentkezéseket: az ügyintézéshez szükséges lakcímbejelentés a szociális munka általános gyakorlata minden olyan szervezetnél, amely otthonukat elveszített személyekről gondoskodik, így 50-70 férőhelyes hajléktalan ellátó intézmények címére több esetben akár 400-500 személyt is bejelentenek, hogy az érintettek különböző ellátásokat igénybe vehessenek. A feladat a szociális munka jogszabályban is rögzített része, és aki folyamatában figyelemmel kíséri ezt a tevékenységet, tudja, hogy a választások időpontja nem befolyásolja az intézmények címére bejelentett emberek számát. A konkrét esetről állította, a venezuelai menekült családok hivatalos iratainak intézése kisebb-nagyobb megszakításokkal, de öt éve folyamatosan zajlik, a hivatalok a Fő utcai intézmény lakcímén érhetik el őket, ám amint kilépnek a programból, kijelentik őket az adott címről. A Magyar Narancs pedig pénteken arról írt, hogy egy józsefvárosi telephely- és lakcímszolgáltatóhoz több, mint 400-an, köztük külföldiek vannak bejelentve, míg egyes VIII. kerületi lakásokba több tucatnyi – 25-39 – külföldi él hivatalosan, ám a szomszédok szerint az érintettek nem tartózkodnak az ingatlanokban. Viszont mindannyian szavazhatnak június 9-én.
Pont a június 9-i választás előtt rengeteg külföldinek lett lakcíme Budapest VIII. kerületébenAz EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, június 9-én nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 147 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Az EP-választásra öt éve 20291-en regisztráltak a külképviseleti névjegyzékbe, a létszám érdemben az idén sem változott.
Péntek délutánig delegálhattak tagokat az június 9-i választásokra jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek és jelölőszervezetek a választási bizottságokba. A voksoláson minden szavazókörben működik szavazatszámláló bizottság, településenként helyi választási bizottság, a vármegyékben területi, Budapesten pedig fővárosi választási bizottság. Utóbbiak választott és delegált tagokból állnak, a szavazatszámláló bizottságok választott tagjait a 2022-es országgyűlési választás előtt választották a képviselő-testületek. A választási bizottságokét 2023 őszén a képviselő-testületek, illetve a vármegyei közgyűlések választották.
– A választási iroda honlapján péntektől elérhetőek a szavazatszámláló bizottsági tagokra vonatkozó számadatok, melyeket naponta frissítünk, ugyanis a delegált tagok rögzítését az informatikai rendszerbe a választási irodák a jövő héten is folytatják – felelte megkeresésünkre az NVI, amelytől azt kérdeztük, a nagy pártok országosan hány delegáltat jelentettek be a határidőig. Lapzártánkkor valamivel több, mint 14 ezer regisztrált delegált szerepelt a listán, közülük 11 ezret a 11, EP-listát állító szervezet jelölt. A Fidesz-KDNP közel 6700-at, a Tisza Párt több, mint 1250-et, a DK-MSZP-Párbeszéd 930-at, a Momentum 740-et, a Jobbik szűk 550-et, az LMP közel 350-et, a Kutyapárt cirka 300-at, míg a Mi Hazánk kevesebb, mint 180-at. A jelölőszervezetek öt éve az EP-voksoláson kevéssel több, mint 27 ezer, a helyhatóságin két tucat híján 30 ezren tagot delegáltak a szavazatszámláló bizottságokba.
A Fidesz után a Tisza Párt küldi a legtöbb delegáltat a szavazókörökbe