A melanomával diagnosztizált betegek nagy része szorong, aggódik, bizonytalan és magányosnak érzi magát – többek között ezt állapította meg a Magyar Melanoma Alapítvány felmérése. Mivel hétvégén kezdődik a meteorológiai nyár, ez alkalomból tartott sajtótájékoztatót a Magyar Dermatológiai Társulat, valamint a segítő civil szervezetek, hogy felhívják a figyelmet a megelőzés fontosságára. Szókovács-Vajda Szilvia, az alapítvány alapító-elnöke azt is elmondta, hogy csak a megkérdezettek mintegy 36 százaléka tudja a korábbi módon folytatni az életvitelét, 82 százalékuk fél a kiújulástól, ami főleg a kontrollvizsgálatok körül csúcsosodik. Kutatásuk alapján a betegek többsége számára letaglózó a diagnózis és annak megosztása a családtagokkal, a munkatársakkal – volt, aki úgy fogalmazott: „hatalmas lelki teher mindenkinek szomorúságot okozni” –, és a legtöbbet a hozzátartozók és a barátok tudnak enyhíteni ezen a szorongáson. Az érintettek ezenkívül azt is megemlítették, hogy sokkal többet kellene beszélni a bőrrákról, megszüntetni a tabusítást és több információt eljuttatni az emberekhez.
A világon a leggyakrabban előforduló ráktípus a bőrrák, jelenleg az emberek körében diagnosztizált daganatos megbetegedések közül minden harmadik ebbe a körbe tartozik – ezt Wikonkál Norbert, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke ismertette. Magyarországon évente több mint 21 ezer hámsejteredetű bőrrákot diagnosztizálnak, ezen belül több mint 2500 a melanoma, ami ezen belül a legagresszívabb típus. Azért is nagyon fontos ezt kiemelni, mert már egészen kevés daganatképző sejt már képes olyan állapotot előidézni, amiből áttétképző hajlam tud kiindulni. Így tehát a korai felismerés a legjobb módja a kezelésnek.
Az elnök hozzátette: mégis a megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, amely három pillérre épül. A primer prevenció az UV-védelmet jelenti, ami egyrészt a fizikai védelmet, másrészt fényvédő krémek használatát takarja. Mint a szakember elmondta: sok olyan ráktípus van, aminél nem tudjuk biztosan, hogy mi okozza, azonban a bőrráknál teljesen egyértelmű az ok-okozati összefüggés az UV-sugárzással. Ezért bár teljesen nem küszöbölhetjük ki, hogy a bőrünket érje az UV-sugárzás, arra kell törekednünk, hogy ezt a minimálisra csökkentsük. Felhívta a figyelmet arra is, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy valaki a napon tartózkodik, illetve napozik. Ugyanis az előbbi kategória nagyon széles kört érint, nemcsak azokat, akik a szabadban dolgoznak vagy sportolnak, de igazából mindannyiunkat, amikor akár csak az utcán sétálunk. Unalomig ismételt tény, mégsem lehet elégszer elmondani: amikor a legerősebb az UV-sugárzás, 11-15 óra között lehetőleg egyáltalán ne tartózkodjunk a napon. Nagyon fontos a megfelelő ruházat, ami legyen szellős, könnyű, de a bőrfelület minél nagyobb részét fedje le, és viseljünk kalapot, napszemüveget is. A kézfej, az arc, a nyak azonban így is csupaszon marad, ezeket nyáron minden nap kenjük be fényvédő krémmel, naptejjel, nem csak akkor, amikor éppen nyaralunk. Mint kifejtette, természetesen a bőrgyógyász és a családja is tartózkodik napon, de nem napoznak. Ma már a vízbe menetelhez is kapható olyan ruházat, ami nagyon kényelmes, mégis megvéd UV-sugárzástól, ezt egyáltalán nem kellemetlen viselni úszás, strandolás közben, csak meg kell szokni. Azt is hozzátette: a dohányzáshoz hasonlóan a napozásnál sem tudnak meghatározni egy alsó határt, ami még nem okoz problémát. Zéró tolerancia van érvényben ezzel kapcsolatosan is, ahogy egy szál cigaretta elszívása is káros, úgy tíz perc napozás is tud ártalmas lenni. Ez fokozottan igaz a szoláriumozásra, amit teljesen feleslegesnek, indokolatlannak és károsnak tartanak a bőrgyógyászok. Wikonkál Norbert arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel ma már sokan utaznak egzotikus helyekre, mindig figyelembe kell venni a helyi UV-indexet, ami óriási eltéréseket mutat a Föld különböző tájain.
Baltás Eszter elnökségi tag a szekunder prevenciót, a korai felismerést ismertette. Ez nemcsak a bőrrák, hanem valamennyi daganatos betegség esetében kulcsfontosságú lépés, amelynek része a rendszeres önvizsgálat, majd gyanú esetén a szakorvos haladéktalan felkeresése. Ha aszimmetrikus, egyenetlen szélű, változó színű vagy előemelkedő részt is tartalmazó bőrelváltozást találunk a testünkön, haladéktalanul keressük fel a bőrgyógyászt. A „rút kiskacsa” elv azt fogalmazza meg, hogy azt az elváltozást keressük, ami kilóg a többi közül, eltér a többitől. Baltás Eszter azt is hozzáfűzte, hogy míg az önvizsgálatot havonta érdemes elvégezni, szakorvosi szűrésre évente egyszer kerüljön sor. Ez egy gyorsan és teljesen fájdalommentesen elvégezhető vizsgálat, azonban a korai felismerés és diagnosztizálás életet menthet. Természetesen akiknél korábban melanomát diagnosztizáltak, ennél sűrűbben szükség van kontrollra, mert ezeknek a betegeknek az első három évben a 9-10 százalékánál lehet számítani újabb melanoma megjelenésére. A telemedicina és a mesterséges intelligencia ma már hatalmas segítséget nyújt a szakembereknek a korai felismerésben, aminek a fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. A melanoma korai felismerésével és kezelésével ugyanis a statisztikai adatok szerint 98,3 százalékos az ötéves túlélés valószínűsége. Ez az arány az első nyirokcsomóáttét megjelenése esetén 83-85 százalékra csökken. Ha pedig a melanoma már távoli, szervi áttétet is ad, az 5 éves túlélési arány 30-40 százalékra zuhan – a hatékony terápiás megoldások ellenére is.
A harmadik pillérről, a korszerű terápiákról Lengyel Zsuzsanna, a társulat elnökségi tagja tájékoztatott. Nagyon fontos, hogy a műtéti beavatkozás esetében minden esetben kerüljön sor szövettani vizsgálatra. Ha valakinél melanomát diagnosztizálnak, mindenképpen keressen fel a hat, erre specializálódott melanomacentrum egyikét, ahol a legkorszerűbb terápiákban részesülhet.
Egyesült Királyság: 20 800-ból 17 ezer eset megelőzhető lenne
A Cancer Research UK adatai szerint az Egyesült Királyságban 2007 és 2009 között az új melanomadiagnózisok száma 100 ezer lakosra vetítve 21 volt, azonban 2017 és 2019 között ez 28-ra emelkedett, ami 33 százalékos növekedés. Azt is kimutatták, hogy az idősebb, 80 év feletti korosztályban jelentősen nagyobb a regisztrált esetszám, mint a fiatalok körében. Az időseknél 20 év alatt 57 százalékkal nőtt a diagnózisok száma, míg a 25-49 évesek körében csupán 7 százalék az emelkedés. A korosztályok közötti számottevő különbséget azzal magyarázzák, hogy az idősebbek lényegesen kevesebbet tudnak a napsugárzás káros hatásáról. A fiatalok ma már a közösségi médiában is rengeteg információhoz hozzájutnak. A kutatók becslései szerint idén 20 800 esetet regisztrálhatnak az Egyesült Királyságban, amiből mintegy 17 ezer megelőzhető lenne.
