Öt éve, amikor az akkor 23 megyei jogú városból tízben győzött az ellenzék jelöltje, a legnagyobb meglepetést vélhetően Tatabánya okozta. A hajdani bányászvárosban hosszú fideszes hegemóniát sikerült megtörni, jelezve, hogy megfelelő összefogással és jelöltekkel egy bebetonozottnak tűnő kormánypárti potentát is leváltható. Az országgyűlési voksolásokon a komárom-esztergomi székhely 2010-ig az MSZP egyik legstabilabb hátországának számított, – köszönhetően a rendszerváltás előttről örökölt történelmi-gazdasági hagyományoknak – menetrendszerűen szállította a parlamenti mandátumokat a szocialistáknak, egészen a 2010-es fülkeforradalomig. A városvezetés ez idő alatt azonban háromszor is színt váltott, noha mindvégig Bencsik János ült a polgármesteri székben: az első két ciklusban szabad demokrataként, majd kétszer függetlenként, végül 2006-ban már fideszesként választották meg a helyiek.
Bencsik 14 éve aztán az országos politika felé fordult, pártbéli utóda, Schmidt Csaba azonban kétszer is biztos, bőven 50 százalék feletti támogatottsággal hozta a várost a kormánypártoknak. Tripláznia azonban már annak ellenére sem sikerült, hogy
Tatabánya a rendszerváltás utáni szinte totális összeomlásból kvázi mintavárossá avanzsált. Messze magasabb az életszínvonal, mint az országos átlag, vagyis a helyiek – ellentétben megannyi más településsel – nem feltétlenül a zsebük alapján döntöttek.
Jött azonban Szücsné Posztovics Ilona, aki hatpárti összefogással a háta mögött szűk hatszáz vokssal verte Schmidtet, s miután az ellenzék 6 egyéni mandátum mellett két listás helyet is elcsípett, így átvehette a város irányítását. Igaz, az már az elején látszott, hogy 8 kormánypárti képviselő mellett bejutott mi hazánkos miatt meglehetősen nehéz helyzetből kellett indulnia az új polgármesternek, azt azonban senki sem várta, hogy éppen az összefogáson belülről kezdik el legvadabbul támadni.
Az alapvitát az egyik városi cég, az Agora Kft. gazdálkodásának átláthatóbbá tétele jelentette: Szücsné társ-ügyvezetőt nevezett ki a cég élére – a veszélyhelyzeti jogi lehetőséget kihasználva – saját hatáskörben. A közgyűlés azonban utóbb visszavonta az intézkedést, köszönhetően a kormánypártokkal együtt szavazó két szocialista és egy DK-s képviselőnek. Az MSZP-s Nagy Béla már korábban kilépett a közös frakcióból – a DK képviselője pedig a voksolás másnapján hagyta el pártját –, ám elvileg továbbra is támogatta az összefogást. Párttársa, Fekete Miklós viszont, akit a polgármester leváltott alpolgármesteri posztjáról ettől kezdve többször is a Fidesz-KDNP-sekkel szavazott, ellehetetlenítve ezzel az ellenzéki városvezetést. A csata végül Fekete MSZP-ből kizárásával végződött, jelezve egyúttal, hogy
a 2024-es választáson bizonyosan nem áll össze majd a 2019-es sikercsapat.
Mindezek tetejében a Schmidt Csaba halála miatt kiírt tavaly nyári időközi voksolást a kormánypárti jelölt nyerte, ami számszerű változást nem hozott a közgyűlésben, de tovább rontotta az ellenzéki hangulatot.
Szücsné persze ettől függetlenül újrázna, csakhogy ezúttal a Többségben Tatabányáért egyesület színeiben méreti meg magát. Esélyeit növelheti, hogy a korábban szövetséges pártok közül öt, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum is besorolt mögé, míg a Jobbik helyett A Nép Pártján lett a hatodik támogató. Csapata viszont erősen átalakult, az egyéni körzetben diadalmaskodó hat ellenzékiből csak ketten indulnak újra körzetükben, s akad olyan korábbi nyertes is, aki ezúttal függetlenként próbál bejutni a közgyűlésbe. Sőt, 2019-ben a kompenzációs listáról bekerült egyik képviselő is új utat keresve a Jobbik színeiben indul. Mindezek ellenére, ha csak a kormánypártokkal kellene farkasszemet néznie, akár még bizakodhatna is a regnáló polgármester, ám egykori szövetségeseiből lett riválisai is próbálkoznak, vélhetően megosztva ezzel az ellenzéki szavazótábort. A kiebrudalt szocialista, Fekete konkrétan a városvezetői posztért is bejelentkezett a Generációk Tatabányáért (GT) egyesület logója alatt, míg az öt éve a választókerületét a legnagyobb fölénnyel nyerő másik hajdani MSZP-s, Nagy Béla is a GT színeiben áll csatasorba, s hozza is vélhetően a mandátumot. Az eredmény kiszámíthatatlanságát növeli, hogy a 2019-es, váratlan zakó után a kormánypártok is nagygenerált tartottak, lecserélve több jelöltjüket, köztük olyanokat is, akik öt éve egyéni körzetből kerültek a városi irányító testületbe.
Polgármester-jelöltjük az a Gál Csaba lett, aki tavaly – alig több, mint 30 százalékos részvétel mellett – biztosan hozta az időközi választási sikert. Kifejezetten jóléti intézkedésekkel, majdani osztogatással kampányol, a megyei propagandalap pedig mindezt tolja választók arcába.
A propagandasajtó nyomulása mellett a Mi Hazánk is befolyásolhatja a végeredményt, hiszen a szélsőjobboldali formáció 4,4 százalékot kapott 2019-ben a polgármester-választáson, míg a kompenzációs listáról bejuttatott egy képviselőt a közgyűlésbe. A párt most új jelöltet, Vajda Krisztián Ferencet állítja csatasorba, s bízik benne, hogy bent maradnak a testületben.
Maguk sem hiszik el, hogy jöhet még változás
Ha egy magyar szinten jelentős településről 2010, azaz szűk másfél évtized alatt csak annyi üti át az országos érzékenységi küszöböt, hogy Simicska Lajost elkapták a rendőrök, mert O1G-feliratokat mázolt a saját tulajdonában lévő hirdetőoszlopokra, akkor ott nem nagyon kell aggódnia a regnáló városvezetésnek. Főként, hogy Veszprém a fenti, 2015-es affér óta sikeresen – legalábbis komolyabb gazdasági és korrupciós balhé nélkül – levezényelt egy Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatot is. Ez nem vetett olyan hullámokat, mint anno Pécsen, ahol az EKF-gigaberuházások nagyban hozzájárultak a település kvázi csődjéhez és a fideszes vezetés csúfos bukásához.
A bakonyi város kormánypárti vezetője, Porga Gyula ráadásul nemcsak emiatt aludhat nyugodtan: hiába él meglehetős kritikus tömeg Veszprémben, megfelelő jelölt nélkül az ellenzéki szavazók maguk sem hiszik a változás lehetőségét. Pedig 2015-ben éppen itt törte meg egy időközi parlamenti voksoláson Kész Zoltán a NER addigi verhetetlenségi mítoszát, lebontva időlegesen a kétharmadot, s a legutóbbi országgyűlési választáson is több szavazatot kapott az ellenzéki jelölt, mint kormánypárti riválisa – más kérdés, hogy a teljes körzetet azért vitte a Fidesz-KDNP.
Az ellenzéki összefogás 2019-ben is nagy reménykedéssel várta az önkormányzati választást, az egyéni körzetek kétharmadát mégis elvitték a kormánypárti jelöltek, Porga Gyula polgármester pedig sorozatban harmadszor is győzött, s ha az idén is megvédi a címét, akkor a ciklus végére lekörözi a város rendszerváltás után 16 évig regnáló, szabad demokrata vezetőjét, Dióssy Lászlót. Erre minden reménye meg is van, ugyanis az ellenzék meglehetősen megosztott: a DK-ból korábban kiugrott, az előző két választáson Porga által legyőzött Katanics Sándor ezúttal egyéni körzetben indul, annak a Hartmann Ferencnek a csapatában, akit 2010-ben vert meg a polgármester. A szocialista politikus a Híd a Városért egyesület színeiben jelöltette magát városvezetőnek, s támogatja a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum is, szintén civil szervezet, az Együtt Veszprémért Egyesület jelöltje Adamecz Zoltán vállalkozó, s célba veszi a városházát a mi hazánkos Kovacsics Zsolt is, aki 2022-ben még parlamenti mandátumért indult, szerzett 6,2 százalékot a kerületben, igaz, a városi szavazókörökben jellemzően ennél rosszabbul szerepelt.
Nincs az az ügy, ami megrengetné a Fideszt
Jóval kevesebb izgalomra lehet számítani június 9-én a Baja mellett legfiatalabb megyei jogú városban, Esztergomban. Az érseki székhelyen a fülkeforradalom előtt sem termett sok babér a baloldalnak. A rendszerváltás után Könözsy László háromszor függetlenként győzött, ám utolsó ciklusában egy év után – egészségügyi okokból – lemondott, s a helyére a fideszes Meggyes Tamás ült, akit aztán megannyi balhéját követően éppen a fülkeforradalom évében buktatott meg Tétényi Éva, természetesen függetlenként. Tíz éve aztán helyre állt a rend, azóta ismét a kormánypártok vezetik a települést, és bár 2019-ben a teljes ellenzék felsorakozott a Szeretgom színeiben induló Cserép János mögött, mégis alig 27 százalékig jutottak. A polgármesteri székbe Hernádi Ádám, a Mol vezér Hernádi Zsolt unokaöccse ülhetett, s miután a Fidesz-KDNP minden egyéni kerületben győzött, kényelmes többséggel irányíthatta a várost. Nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy ez így marad a következő fél évtizedben is, hiszen 2022-ben kiderült, nincs az az ügy, ami helyben megrengetné a kormánypártokat: a parlamenti választáson a Völner-féle korrupciós botrány ellenére is simán nyert a Fidesz-KDNP-s jelölt.
Ezek után nem meglepő, hogy bár a Szeretgom ismét állított jelöltet, ezúttal Bádi Gábor személyében, ám mostanra elfogytak mögüle a pártok – talán azért is, mert nyíltan Magyar Péter támogatója.
A civil induló mellett még a Mi Hazánk próbálkozik, öt éve nem indítottak városvezetői jelöltet, ám a mostani nihilben kompenzációs listáról akár össze is jöhet nekik egy mandátum.
