Olyan mértékben értékelem az Orbán Viktorral fenntartott barátságomat, hogy emlékművekkel örökítem meg Orbán tiszteletére azokra az időre is, amikor már nem lesz – jelentette ki a Szabad Magyar Szó cikke szerint Aleksandar Vucic szerb államfő a Prva TV-nek adott interjújában.
Vucic hozzátette, a srebrenicai ENSZ-határozat elfogadását megelőzően számos állam vezető politikusával beszélgetett, s ezen egyeztetések alkalmával gyakran hallotta azt a „kifogást”, miszerint az adott országokra nyomást gyakorolnak, hogy támogassák a határozat elfogadását saját akaratuk ellenére, s hasonló tárgyalást folytatott Orbán Viktor kormányfővel is.
„A Magyarországgal fenntartott kapcsolat rendkívül fontos Szerbia számára, Orbán Viktor pedig személyes jó barátom”
– hangsúlyozta a szerb államfő, aki szerint a kétoldalú kapcsolatok ilyen magas szintje a magyar kormányfő érdeme.
Vucic közölte, New Yorkba való utazását megelőzően is egyeztetett Orbánnal, aki elmondta neki, Magyarország nem maradhat magára Európában a Srebrenica-határozat elleni szavazatával, hiszen nagy nyomás nehezedik az országra az EU részéről.
„Azt mondta nekem, hogy nem lehet egyedül Európában, hogy mindenki nyomást gyakorol rá. Erre azt válaszoltam, hogy rendben, akkor én maradok egyedül. Ezt követően ismét felhívott és elmondta, hogy a szerb barátai mellé áll”
– idézte fel a szerb államfő.
Mint arról lapunk is beszámolt, az ENSZ közgyűlése csütörtökön 84 szavazattal, 19 ellenében és 68 tartózkodás mellett szavazta meg, hogy július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítsák. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi jelzéseinek megfelelően Magyarország nemmel szavazott. A 193-ból 22 ENSZ-tagország nem vett részt a szavazáson.
Magyarországnak az ellenszavazattal sikerült olyan diktatúrákkal egy platformra kerülnie, mint az ENSZ BT-tag Oroszország és Kína, illetve Belarusz, Észak-Korea, Kuba, Eritrea, Mali, Nicaragua és Szíria. Annak érekében, hogy a szavazás eredménye hosszú távon se merüljön feledésbe, a Srebrenicai Anyák Egyesülete a Potocariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állít fel, amire a határozat ellen szavazó államok neve kerül.
Szégyenfát állítanak fel a srebrenicai mészárlás emlékhelyén, Magyarország neve is rajta leszBár a 34 másik ország támogatásával készült német-ruandai ENSZ-határozattervezet szövege nem is említi a szerbeket, Aleksandar Vucic és Milorad Dodik, a boszniai-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke intenzíven kampányolt ellene, előbbi arra hivatkozva, hogy a szerbeket kvázi népirtó nemzet szerepébe kényszerítik. Néhány órával a szavazás előtt az összetartás jeleként Szerbiában országszerte megszólaltak a templomi harangok.
Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken közölte, az Orbán-kormány azért nem támogatta a július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánító ENSZ-határozatot, mert szerinte az az egész régió számára igen veszélyes ellentéteket éleszthet újra a Nyugat-Balkánon. „Szerintem abban nincsen vita, hogy ami történt Srebrenicában, az egy elképesztően szomorú, tragikus esemény, amelynek elítélése tekintetében egyértelműen kell fogalmazni. Szerintem azt senki nem vitatja, hogy ez egy szörnyű dolog volt, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy soha ilyen szörnyűség a jövőben a világ egyetlen pontján se fordulhasson elő” - jelentette ki. Azonban a tárcavezető úgy véli, a kérdés nem ez volt. „A kérdés az, hogy egy ilyen határozat harminc esztendő múltán, a jelen pillanatban hozzájárul-e a nyugat-balkáni térség nyugalmához és békéjéhez, vagy éppen ellenkezőleg, olyan ellentéteket szít és éleszt újra a Nyugat-Balkánon, amelyek adott esetben az egész térség számára, így Magyarország számára is veszélyesek lehetnek” – mondta.
Megszavazta az ENSZ, hogy emléknapot kapjon a srebrenicai népirtás, Magyarország ellene voksolt