Többszöri halasztás után, május 23-ra tűzte napirendre az ENSZ Közgyűlése a Srebrenicáról szóló határozatról szóló szavazást. Mintegy 30 ország kezdeményezésére a világszervezet július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítaná. A határozattervezet egyben elítéli a népirtás tagadását és a háborús bűnösök dicsőítését.
A kezdeményezés becslések szerint könnyedén megszerzi a többséget is, annak dacára, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök és a belgrádi diplomácia minden megmozgatott annak elgáncsolására. Az államfő pénteken is a szerb közszolgálati tévének és rádiónak nyilatkozva azt állította, hogy a Srebrenicáról szóló határozat meghozatalának fő célja a Boszniai Szerb Köztársaság felszámolása, a Szerbia népirtásban való felelőssége miatt hozott ítélet felülvizsgálata, a háborús jóvátételi per, valamint – mint mondta – „Szerbia terhelése, nem pedig a kapcsolatok jobbá tétele a cél”. Hangsúlyozta, az ENSZ nem megbánást, hanem egy egész nemzet megbüntetését akarja.
Az Orbán-kormány nemmel fog szavazni a srebrenicai népirtásról szóló ENSZ-határozattervezetreAz autoriter szerb államfő, aki évek óta két pályára játszik – rendkívül szorosra fonta a kapcsolatokat Kínával, nem hajlandó csatlakozni az Oroszországgal szembeni szankciókhoz miközben országa EU-integrációjának felgyorsítását sürgeti – ellenségkép gyártásba is belekezdett. Pénteki nyilatkozatában azt állította- London, Berlin és Washington Szerbia ellenfelei, céljuk pedig az egész szerb nép büntetése.
Vučić elmondta, hogy Magyarország, Szlovákia és Ciprus minden bizonnyal a határozat ellen szavaz majd, ő maga még az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein, Indonézia és Kína elutasításában is bízik.
A magyar álláspontot Szijjártó Péter külügyminiszter különben már szerdán bejelentette, amikor Budapesten fogadta a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetközi szankciókkal sújtott szeparatista vezetőjét, Milorad Dodikot. A magyar tárcavezető nem indokolta, hogy az Orbán-kormány tulajdonképpen mit is kifogásol konkrétan a népirtást elítélő határozat szövegében, ehelyett az Európai Uniót (amelynek mint önálló entitásnak nincs is szavazati joga az ENSZ-ben) és magát a világszervezetet vádolta „fölösleges feszültségkeltéssel” Bosznia-Hercegovinában. Szijjártó – az MTI tudósítása szerint - azt állította, hogy sok esetben épp a nemzetközi közösség, és benne az Európai Unió intézkedései vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez. A Dodikkal közösen tartott sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása kulcskérdés a kontinens békéje és stabilitása szempontjából is, ezért Magyarország a júliusban kezdődő európai uniós elnöksége idején is mindent meg fog tenni ennek érdekében. Mint ismert, az EU rábólintott arra, hogy Bosznia-Hercegovina is megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat. Ámde Dodik kiválással való fenyegetőzése, az általa vezetett szerb entitásban történő antidemokratikus lépések akadályozzák a folyamatot, Szijjártó viszont az EU külügyi főképviselőjét, Josep Borrelt bírálta a Dodik elleni újabb szankcióért. Ugyanezen a sajtótájékoztatón a Srebrenica határozat kapcsán megismételte Vučić álláspontját, miszerint az „démonizálná a teljes szerb nemzetet”.
A belügyekbe való be nem avatkozásra máskor oly kényes magyar kormányzat rendre beavatkozik a feszült bosznia-hercegovinai helyzetbe azzal, hogy nyílt politikai-gazdasági támogatást nyújt a daytoni békét és az ország egységét fenyegető kiválásra készülő Dodiknak.
A bosznia-hercegovinai külügyminisztérium tegnap a Srebrenica-határozat kapcsán ismertetett magyar elutasításra reagálva bejelentette: felfüggesztette azt a Magyarországgal kötött egyezményét, amely szerint Budapest boszniai diplomatákat képzett volna a nyugat-balkáni ország európai integrációját elősegítendő, közölte az MTI. Elmedin Konakovic boszniai külügyminiszter ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy a napokban belgrádi látogatáson lévő Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos is ”a szerb álláspontot tette magáévá”.
