„Fideszes, Fidesz-támogatott, kriptofideszes” – röpködnek a jelzők Kardosné Gyurkó Katalinnal kapcsolatban Érden. Ez megmutatja, nincsenek könnyű helyzetben a kormánypártok a Budapest-szomszéd megyei jogú városban. Öt év elteltével is a korábbi polgármester, T. Mészáros András szelleme kísérti a Fidesz-KDNP-t.
A helyben csak TMA-ként emlegetett, a várost 13 éven át irányító kormánypárti politikus ugyanis rendkívül súlyos örökséget hagyott maga után pártjában. Nem elég, hogy 2019-ben meglepően simán, több, mint 2200 vokssal kikapott az összellenzéki támogatással indult Csőzik Lászlótól, de sokak szerint személye miatt bukott el a 12 egyéni választókerületből tízet a Fidesz-KDNP, s került kényelmetlen kisebbségbe a közgyűlésben. T. Mészáros utolsó ciklusa botrányoktól volt hangos, s feleségéhez és alpolgármesteréhez, Bács Istvánhoz kötődő gyanús pénzügyek, a város szempontjából előnytelen szerződések kerültek napvilágra.
Sokakat felháborított a kampányhajrában félkészen átadott játszótér is, ahol egy kisgyerek meg is sérült – az eset kapcsán foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt pénzbüntetésre ítélték a korábbi városvezetőt.
T. Mészáros ugyan 2019-ben a kompenzációs listáról még bekerült a közgyűlésbe, ám a ciklus során a helyi Fidesz éléről is leváltották. Forrásaink szerint a kormánypártok kétségbeesetten keresték Csőzik megfelelőnek tűnő kihívóját, ám renoméjuk annyira megkopott helyben, hogy nem igazán találtak alanyt. Választásuk végül Kardosnéra esett, aki a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) elnökeként a hajdan valóban civil szervezetet a Fidesz holdudvarába kormányozta. Az általa elnökölt, s – ahogyan erről az Átlátszó beszámolt anno – e-sportegyesületből tavaly hirtelen átalakított ÉRteD Családbarát Egyesület is élvezi a hatalom szimpátiáját. Ugyanis szinte azonnal nyert 9 millió forintot a Városi Civil Alaptól. Kardosné emellett Novák Katalin kegyelmi botránya során is exponálta magát, előbb teljes vértezetben kiállt az azóta megbukott köztársasági elnök mellett, majd váratlanul törölte posztja ezen részét. Információink szerint az államfő kényszerű távozása a helyi kampánytervezetet is átírta, ugyanis Nováknak komoly szerepet szántak Kardosné népszerűsítésében. Utóbbi egyébként a hajdani miniszter, a kegyelmi ügyben szintén megégett Balog Zoltán református püspökkel is jó viszonyt ápol, s az sem mellékes, hogy a pedofilbotrányról elhíresült Cseppkő Gyermekotthon – amúgy Bárczy-díjjal kitüntetett – igazgatója, Herczeg Krisztián ott ült a NOE elnökségében.
Kardosné a városvezetés hibájából elszalasztott lehetőségekről, lelassult településről beszél kampányában, tapasztalataink szerint viszont a helyiek nagyobb része éppenséggel komoly előre lépésről beszélt az elmúlt ciklus kapcsán. Öt tucatnyi utca kapott aszfaltburkolatot, sportcsarnok és új uszoda épült, s úgy tűnik, a ciklus végére sikerült elérni, hogy a hajdani szennyvízcsatorna-építésre beszedett hozzájárulást visszaadhassa a város az érintetteknek. Kiderült ugyanis, a korábbi városvezetés annak ellenére elkérte a pénzt, hogy az államkaszából is megkapta a szükséges összeget. Némi megnyugvást hozott a városban, hogy a szomszédos Sóskútra tervezett akkugyár-ügye is elcsitult egyelőre, bár a városvezetés arra számít, hogy az önkormányzati választások után ismét előkerül a beruházás. Ezt Érd vezetése elutasítja, s ebben a lakosság is partner, legalábbis a projekt kapcsán tartott lakossági fórum ezt támasztotta alá. Az ügyben a helyi Fidesz is felhívta magára a figyelmet, Aradszki András, a térség honatyája Kardosnéval együtt nyújtott be népszavazási kezdeményezést, lehessen-e Érden akkugyár – igaz, hogy erről addig sem esett szó.
Mindezek alapján nem véletlen, hogy Csőzik László néhány egyéni körzetben induló jelöltet leszámítva érdemben nem változtatott a csapatán.
A polgármester Szövetség Érdért szervezetét 2019-hez hasonlóan az összes ellenzéki párt támogatja. Egyedül a hajdani DK-s Asztalos Éva különutassága borzolta valamelyest a helyi kedélyeket: a képviselő előbb pártjával veszett össze, miután kiderült, nem őt indítják a 2022-es országgyűlési voksoláson. Később saját frakciójával is összerúgta a port, mivel nem akarta lefolytatni a teljes körű vagyonnyilatkozat-tételi vizsgálatot Báccsal szemben, végül egy elvetélt méltatlansági vizsgálatot kezdeményezve kísérletet tett Csőzik leváltására. Asztalos ezúttal a V. É. D. Egyesület színeiben indul a képviselőségért, de megméreti magát a polgármesteri posztért is, amelyért a mi hazánkos Farkas Gáborné Szalai Tímea is versenybe száll. A szélsőjobboldali párt öt éve nem indított jelölteket Érden, míg a 2022-es parlamenti választáson 5 százalék alatt maradt. Mindez azt jelentheti, hogy az ellenzéki összefogás megtarthatja pozícióit, s Csőzik László kényelmes többséggel vezetheti tovább a települést. Forrásaink szerint ráadásul a kegyelmi ügyből a helyi ellenzék nemcsak Kardosné Facebook-posztjai miatt profitált, hanem a közfelháborodás felrázta szavazóikat is, így a mozgósítási versenytől sem kell túlzottan tartania.
Cserpa külön bejáratú birodalma
Lassan másfél évtizede, hogy a Warvasovszky Tihamér regnálása idején – 1998-2010 – az MSZP-SZDSZ erős bástyájának számító fejéri megyeszékhely irányítása a kormánypártok kezébe került. Lehet, hogy a Fidesz hajdani frakcióvezető-helyettese, Cser-Palkovics András csak a NER kétharmadának köszönhette első székesfehérvári sikerét, ám az elmúlt két önkormányzati voksolás alapján kijelenthető, a helyiek által csak Cserpának becézett városvezető olyan a hajdani koronázóvárosnak, mint Botka László Szegednek.
A helyhatósági választáson még az ellenoldal szimpatizánsai közül is sokan támogatják. A tíz éve csaknem kétharmaddal, de legutóbb, a nagy ellenzéki összefogás alkalmával is a szavazatok több, mint 60 százalékával megválasztott városvezető a parlament szómenéses fidelitasosából igazi, lokálpatrióta polgármesterré változott. Cser-Palkovics a gépjármű- és iparűzési adók elvonásakor is kifejezte nemtetszését, de felszólalt egyes NER-beruházások túlárazása vagy az oktatás centralizálása ellen, s többször kritizálta a kormánymédiát. Mindeközben Fehérvárt továbbra is a leggazdagabb, s leginkább fejlődő hazai városok között tartják számon, így elég nehéz a dolga a polgármester kihívóinak.
A legjobb eredményt a Fehérvárért Közösen Egyesület, vagyis a DK, az MSZP és a Párbeszéd közös jelöltje, Földi Judit érheti el. A jelenleg a DK-frakciójában parlamenti képviselőként dolgozó jelölt az ellenzéki előválasztás során még Ráczné Földi Juditként, offshore-gyanúval került rivaldafénybe, ám nemcsak emiatt jósolnak neki kevés sanszot, ahogyan a Mi Hazánk és a Válasz-FCF jelöltje is csak álmodozhat a városházáról.
Hamiskás megoldás: ellenzéki mintatelepülésre volt MSZP-s jelölt
Öt éve a Duna-parti acélváros volt az ellenzék mintatelepülése. A 2019-es önkormányzati áttörés előtti parlamenti voksoláson Pintér Tamás, akkor még a Jobbik színeiben elhappolta a mandátumot kormánypárti kihívója elől, majd másfél évvel később a polgármesteri posztot is behúzta a fideszes Cserna Gábort 15 százalékkal verve.
Pintér természetesen újrázik, ahogyan legutóbb, ezúttal is pártlogók nélkül a Rajta Újváros! egyesület színeiben. Helyzetét kicsit nehezíti, hogy a kormány az elmúlt fél évtizedben megmutatta, mi jár egy sokszorosan renegát településnek. Előbb hagyta, hogy a Dunaferr tulajdonosi vitája komoly termelés-visszaeséssé, illetve maffiaszerű, biztonsági őrös gyárfoglalás-kísérletté fajuljon, s majdnem csődbe menjen a gyár. Majd különleges gazdasági övezetté nyilvánította a város határában épülő, dél-koreai akkumulátorgyár területét, valamint a Hankook gumiabroncsüzemnek is helyet adó ipari parkot, többmilliárdos iparűzési adóbevételtől fosztva meg a várost. Kérdés, ez mennyire tántorítja el a helyieket, hogy ismét szembe menjenek a fősodorral. A Fidesz-KDNP egyébként öt év alatt sem tudott felmutatni egy valódi kádert, így kormánypárti színekben az a Magyar András indul a polgármesteri székért, aki még szocialistaként országgyűlési választáson is indult, sőt, az országos elnökség tagjának is mondhatta magát, s 2022-ig az MSZP helyi szervezetét vezette. Még ebbéli minőségében kampányolt a parlamenti voksolás előtt az összellenzéki jelölt ellen, s a kormánypárti mellett.
