A kínai Zhang Zewei alapította a Super Brain (Szuper Agy) nevű céget, amely azt ígéri a gyászoló embereknek, hogy szeretteiket, családtagjaikat a mesterséges intelligencia (MI) segítségével - 500 000-1 000 000 forintnak megfelelő összeg fejében - “életre keltik”. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló fotók, videofelvételek, hangdokumentumok felhasználásával létrehozzák az elhunyt személy digitális hasonmását, avatárját, akivel telefonon akár még beszélgetni is lehet.
Sima Huapeng, a nanjingi Silicon Intelligence alapítója szerint ezzel az “új humanizmus” időszaka kezdődik el, ez olyasmi, mint amikor a XIX. században a portréfotók kezdték el segíteni a halottak emlékének megőrzését. Tal Morse, a Bathi Brit Egyetem vendégelőadója szerint ez valóban segít a vigasztalódásban, de arra is figyelmeztetett, hogy még kutatni kell, ennek milyen etikai vonatkozási és pszichológiai hatásai vannak. “A kulcskérdés, milyen hűek a szellembotok azokhoz, akiknek a mimikáját meg kell jeleníteniük (bot, azaz digitális robot, a szerk.). Mi történik, ha “megfertőzik” annak az emlékét, akit fel kell idézniük?- tette fel a kérdést az AFP francia hírügynökségnek.
Más szakértők szerint kérdéses, hogy az elhunytak - akik már nem képesek tiltakozni - beleegyezése nélkül hogyan történhet meg ez. Nate Sharadin, a Hong Kong-i Egyetem filozófusa szerint, aki a MI-ra és társadalmi hatásaira szakosodott, ez olyan egyszerű esetekben, mint a mimika és az egyszerű viselkedésformák nem probléma, de ezek a “szimulákumok” tehetnek olyan dolgokat is, ami szükségessé teheti eredetijük engedélyét.
Azt Zhang is beismeri, hogy ez a technológia kétélű fegyver, de elmondta a hírügynökségnek, hogy nem dolgozik olyanoknak, akiknél látja, hogy negatív hatások jelentkeznek. Példaként említett egy nőt, aki öngyilkosságot kísérelt meg lánya halála után. “Amíg segítjük azokat, akiknek szükségük van rá, nem látok problémát” - fejtette ki.
A pszichológusok között azonban vannak, akik a digitális hasonmások kérdését veszélyesebbnek látják. 2020-ban, születésnapján Kim Kardashian férjétől, Kanye Westtől egy különleges ajándékot is kapott, elhunyt édesapja hologramját. A celeb a partin hitetlenkedve és örömmel fogadta Robert Kardashian virtuális megjelenését. Ezzel kapcsolatban Nigel Mulligan a Dublini Egyetem docense azt írta nemrégen a The Conversationban, hogy mint pszichoterapeuta, aki azt kutatja, hogy a MI hogyan erősítheti a terápiák hatását, egyrészt érdeklődve figyeli a szellembotok megjelenését. De kicsit több, mint aggódás, amit érez, ha arra gondol, hogy mi lehet a hatásuk azoknak a mentális egészségre, akik használják, különösen azokra, akik gyászolnak. Halott embereknek a feltámasztásának avatárként, több kára lehet, mint jótéteménye: még több zavartság, stressz, paranoia, depresszió, esetleg pszichózis. Egy szellembot hátborzongató hasonlósága egy elhunytra nem olyan pozitív hatású, mint ahogyan hangzik. Kutatások szerint ez csak ideiglenesen jó a gyász egy szakaszában, később káros érzelmi függőség alakulhat ki a technológiával. Egy élethű avatar ennek során újra és újra felhozhat régi emlékeket, a gyászolók gyakrabban álmodnak elvesztett szeretteikről.
Mint más esetekből kiderült, a személytelen chatbotok beszélhetnek megalapozatlanul, átgondolatlanul, adhatnak rossz tanácsokat. Mi van ha ilyeneket egy életre keltett, szeretett édesapa mond gyerekeinek? És ezen a téren még a technológia fejlődésében sem lehet feltétlenül bízni, minél tökéletesebb a digitális hasonmás, akár a gondolkodásmódja is reprodukálható egyes elhunytaknak, annál nagyobb lehet a hitele és a függés tőle, amit kivált. Úgy tűnik, hogy a szellembotok problémája nagyobb társadalmi tudatosságot, és az MI szabályozások területén különös figyelmet érdemel, mint erre a belfasti és a newcastle-i egyetemek jogi karainak kutatása rámutatott. Úgy gondolják, fizikailag nem tudnak ártani, de gazdasági károkat, érzelmi feszültséget okozhatnak.
