Kína hatodik, május 3-án elindított - Chang’e 6 - Hold-projektjének célja, hogy első ízben az égitest meghódítására tett kísérletek során, mintákat hozzon vissza a Földre az égitest túlsó, általunk sohasem látható - ámbár nem sötét - oldaláról. A Chang'e-6 űrhajó nagyjából 4 és fél nap alatt ért a Holdhoz, jelenleg kering körülötte, és keresi a helyet az Apollo-kráterben, ahol június első napjaiban a leszállóegység landolhat.
Abban, hogy onnan tudjon kommunikálni a Földdel, a már fent lévő Queqiao-2 műhold fogja segíteni. A landoló egység anyagot fog gyűjteni a talajból, amit egy felszálló egység Hold-körüli pályára visz, majd az ott fennmaradt űrhajóval való találkozás után a minták visszatérnek a Földre. A találkozás és egyesülés bonyolult művelet lesz, amit a Földről csak némi késleltetéssel lehet irányítani, miközben a két űreszköz sebessége 1,68 kilométer/másodperc. A mintákat egy külön kapszulában helyeznek el, a Földre csak ez fog elindulni. “A Hold déli területe, ahonnan a minták majd jönnek, a legjobb hely arra, hogy az égitest eredetével és geológiai történetével kapcsolatos kérdésekre választ adjanak. Ez lesz az első alkalom arra, hogy kiderüljön, miért különbözik annyira a Hold felénk eső és túlsó oldala” - mondta a BBC-nek Katherine Joy, a Manchesteri Egyetem Hold- és bolygótudományokkal foglalkozó professzora
Ez már önmagában is fontos tudományos eredmény lesz, de a Chang’e 6-küldetés Kína nagyobb szabású űrterveiről is tanúskodik, például azoknak a manővereknek a begyakorlása, amelyek a holdi minták gyűjtéséhez kellenek, hasznosak lehetnek a marsi anyagok gyűjtéséhez is. A Hold anyagai a Naprendszer titkait segíthetnek megfejteni, a Marsról hozottak az élet eredetéhez nyújthatnak adatokat és arról is szolgáltathatnak ismereteket, lakható hely-e.
A marsi minták visszahozására a NASA-nak és az Európai Űrügynökségnek is vannak tervei, de anyagi okokból és a kongresszus határozatképtelensége miatt ezek késésben vannak, így Kína könnyen az első lehet ezen a téren. Tavaly azt is bejelentették, hogy 2030-ig bezárólag embereket küldenének a Holdra, igaz, csak rövid időre, ez nagyjából úgy történne, mint most a mintagyűjtés, két asztronauta szállna le a felszínre pár órára, míg egy társuk a keringő egységben várná őket. (Ez így történt az amerikai Apollo-küldetések esetében is.) A gyanúra hogy a Chag’e 6-nak a feladata ennek a kikísérletezése az is ad okot, hogy az a komlpex mód, ahogyan a minták visszahozása fog zajlani, sokkal inkább űrhajósok visszahozásához látszik szükségesnek.
De a kínai emberes Holdra-szállási tervek nem csak olyanok, amelyek pár órásnak tűnnek, inkább a NASA Artemis-missziójához hasonlítanak, amelyek hosszabb tartózkodást céloznak meg. Két külön expedíciójuk is be van tervezve 2026-ra és 2028-ra a déli-sark közelében, olyan kísérletekkel, hogy 3D-s nyomtatással űrállomás létesítésére alkalmas téglát állítsanak elő a Hold-talajból. A Hold déli sarkának tájéka azért kiemelt terület a NASA terveiben is, mert itt az emberek hosszabb távú tartózkodásához és űrhajóinak meghajtásához elegendő mennyiségű vízjég található.
Továbbá Kína Oroszországgal együttműködve Nemzetközi Hold-kutató Állomás felépítését tervezi, ehhez olyan nukleáris erőművet is fejlesztenek, amely a kéthetes holdi éjszakák alatt az energiát szolgáltatja. A NASA és a kínaiak programjai tehát külön vágányon futnak, ami azt jelzi a geopolitikai csatározások az űrbe is áttevődnek.
“Minden ország háborús, fejlesztési és presztízs okokból folytat űrtevékenységet. Vannak tudományos és felfedező projektek, mint a Chang’e-küldetések, mások a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztését szolgálják, míg mások a haderő növelését vagy fejlesztését célozzák. A tény, hogy Kínának van militáris űrprogramja és műhold-ellenes fegyverei, illeszkedik a trendbe, ami a múltban és a jelenben is része az űretvékenységeiknek. A kínai vezetőknek vannak háborús, fejlődési és presztízs érdekeik, be akarják biztosítani magukat a belső és külső fenyegetések ellen, szélesíteni akarják militáris erejüket, bebiztosítani uarlkodó szerepüket a világgazdaságban, és politikai/tekintélyi hasznot húzni a sikerekből és élenjáró programokból” - nagyarázta Bleddyn Bowen a BBC-nek, aki a Leicesteri Egyetemen az űrpolitikát és a nemzetközi űrkapcsolatokat kutatja.
Miközben tehát az olyan események, mint a Chang’e 6 hold-utazása címlapokra kerülnek, Kína űrprogramja átfogó és sokrétű, visszhatásokkal saját magára és a Föld más országaira nézve is.
