Komoly belpolitikai következményei lehetnek Németországban a münsteri bíróság döntésének, amelynek értelmében az alkotmányvédelmi hatóság „gyanús esetnek” minősítheti, tehát megfigyelheti a szélsőjobboldalinak minősítheti Alternatíva Németországért (AfD) pártot, s tájékoztathatja a vizsgálatról a nyilvánosságot.
Ugyanez vonatkozik az AfD ifjúsági szervezetére, az Ifjú Alternatívára (JU) is. A kölni közigazgatási bíróság korábban már helyben hagyta az AfD „gyanús” szerveződésként való minősítését, de a párt ezt megtámadta. Azt remélte, hogy a münsteri bíróság csak a nyár folyamán vagy még annál is később jelenti be a döntést, az eljárás tehát hónapokig elhúzódik. Így azonban már a június elején esedékes európai parlamenti választás előtt napvilágra kerülhetnek az AfD kétes ügyei. A fejlemény azért is nagyon kellemetlen az AfD számára, mert így még több szó eshet az EP listájának első két helyén szereplő, Maximilian Krah és Petr Bystron ügyeiről. Előbbinek egy közvetlen munkatársáról derült ki, hogy Kínának kémkedett, utóbbi pedig egy Prágában bejegyzett oroszbarát portáltól kapott pénzt.
A münsteri döntés a gyakorlatban azt jelenti, az Alkotmányvédelmi Hivatal elrendelheti, hogy az AfD megfigyelésénél titkosszolgálati ügynököket vessenek be, például fizetett informátorokat toborozhatnak a párt környezetéből. Biztonsági körök arra is számítanak, hogy a münsteri ítéletet hamarosan követi az Alkotmányvédelmi Hivatal újabb jelentése, amely alapján az AfD-t már konkrétan szélsőjobboldalinak minősíthetik, vagyis nem csak „gyanúsnak” tartják.
Ez pedig egy másik okból is súlyos kövezkezményekkel jár az AfD-re nézve. Szeptemberben három keletnémet tartományban rendeznek választást, s mindháromban kiválóan szerepelhet az AfD. Szászországban fej-fej mellett áll a kereszténydemokrata CDU-val, Türingiában kilenc százalékkal előzi meg a CDU-t és mintegy 13-mal a Balpártot, Brandenburgban pedig négy százalékkal áll a szociáldemokraták előtt. Elviekben tehát az is lehetséges, hogy mindhárom tartományt behúzza a szélsőjobb párt. A széles körű vizsgálat azonban az AfD népszerűségére is kihat, ráadásul győzelme esetén aligha lesz hajlandó bármelyik párt koalícióra lépni vele, ha hivatalosan is szélsőjobboldalinak és a társadalomra veszélyesnek minősítik.
Az AfD vezető személyiségei élesen támadták a bíróságot az ítélet után. Beatrix von Storch, a párt frakcióvezető-helyettese „igazságtalan döntésről" tett említést. Sebastian Münzenmaier parlamenti képviselő szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal a kormányzattól függ. Az AfD szász-anhalti tartományi vezetője, Martin Reichart pedig a hatalomnak "engedelmes” bírákról írt. Az AfD fellebbez a döntéssel szemben.
