Az ellenzéki erőket összefogó Mindenki Pécsért Egyesület öt éve kiütésszerű győzelmet aratott a kormánypártok felett: a civil szervezet 18, a Fidesz-KDNP 7 emberét juttatta be a baranyai megyeszékhely közgyűlésébe. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a korábbi fideszes városvezetés 2017-ben csődközeli helyzetbe navigálta Pécset, ezért a kormány 9,5 milliárdos hitelt kellett nyújtson az önkormányzatnak. Az is kiderült, hogy Pécs 2015-ben értelmetlenül drágán vásárolt meg 115, használt Volvo-buszt, s az elbukott egymilliárd forint nagyját Fideszhez köthető személyek vágták zsebre.
A 2019-ben megválasztott, pártokhoz közvetlenül nem kötődő polgármester, a gépészmérnök végzettségű, alapvetően cégvezetői rutinnal rendelkező Péterffy Attila úgy véli, hogy okosan és takarékosan gazdálkodott a város az elmúlt években, így visszafizették a korábbi vezetéstől örökölt adósságot, s emellett jutott pénz fejlesztésekre. Megépült az új vásárcsarnok, megújult a kertvárosi lakótelep piaca is, a Misina-tetőn évtizedek óta kallódó épületegyüttesében pihenő- és mozgásközpont nyílt, az ipari parkban másfél tucat cég nyitott gyártócsarnokot, amelyek kétezer embernek biztosítanak megélhetést, kerékpárutak épültek, parkok szépültek meg, 350 e-rollert hozott a városba egy vállalkozás, láthatóan sokak örömére, 18 év után újra menetrend szerinti légijáratok indulnak a Pécs-pogányi repülőtérről, s kétszer csökkentették a helyi építményadót.
Az 55 esztendős Péterffy arra különösen büszke, hogy a városvezetés rendszeres kerekasztal beszélgetésekkel vonja be a civil szervezetek szakértőit az önkormányzat terveibe, építenek a hozzáértésükre, amiképp minden pécsi véleményére, amikor javaslatokat várnak tőlük bizonyos fejlesztések megkezdése előtt.
A Misina esetében például 20 ezren vettek részt az online szavazáson, amit azért indítottak, hogy milyen célt kapjon az ikonikus ingatlan. Ugyanígy ötleteket kérnek majd arra, hogy mi legyen a régi vásárcsarnokkal, vagy az egykori Mandulás kemping romos területével. Arra is hirdetnek ötletbörzét, hogy a legendás pécsi vásártér 12 hektárja, ami jelenleg csak vasárnap működik, milyen funkciót kapjon a hét többi napján.
Kérdés, hogy a mostani városvezetés szólíthatja-e meg majd a pécsieket. Megállítottunk az utcákon és a bevásárlóközpontokban csaknem száz helybélit, s arról kérdeztük őket, hogy rokonaik, ismerőseik és saját véleményük alapján milyen eredményt várnak a június 9-ei választáson. A válaszokból az volt kivehető, hogy nincs lázas hatalomváltó hangulat a városban, de a harc szorosabb lehet mint 2019-ben. Akik múltkor az ellenzékre szavaztak, azok most is azt teszik, akik meg a Fideszre, azok újból rájuk voksolnak. Mintha betonba lenne öntve a szavazási szimpátia és a politikai frontvonal.
Péterffy és csapata ezúttal a Pécs Jövőjéért Egyesület színeiben indul, a szervezetet a DK, az MSZP, az Momentum, a Jobbik és több civil szervezet támogatja.
A team szavazótáborát csökkentheti, hogy az ellenzék három részre szakadt.
Mint beszámoltunk róla, 2020-ban a polgármester konfliktusba került egyik alpolgármesterével, Bognár Szilviával, akit fel is mentett posztjáról. A vita következtében Péterffy viszonya megromlott a Mellár Tamás független parlamenti képviselő által irányított Mindenki Pécsért Egyesülettel is, s a polgármester kilépett a szervezetből. Bognár Szilvia újra indul, de már a Tiszta Kezek Egyesület lógója alatt, s ez a szervezet valamennyi körzetben állított jelöltet. Mellár korábban azt mondta, a Mindenki Pécsért nem indít jelölteket ’24-ben, ám a közelmúltban másképp döntött az egyesület, s nekik is teljes lesz a csapatuk. Az általam kérdezett, Fideszt-elutasító pécsiek azonban szinte mind Péterffy csapatára készülnek szavazni, ennek ellenére biztos, hogy a két konkurens ellenzéki szervezet is szerez voksokat. Ahogy a kétfarkúak is, őket – a pécsiek válaszai alapján – azok ikszelik be, akik gyűlölik a Fideszt, de a városvezetéssel is elégedetlenek.
Csizmadia Pétert ajánlja polgármesterjelöltnek a pécsi FideszA Fidesz-KDNP tandem és a vele szövetségben álló Összefogás Pécsért Egyesület polgármesterjelöltje a fideszes Csizmadia Péter. A nős, kétgyermekes jogászt szerettem volna megszólítani választási céljairól, ám ő csak levélben megírt kérdésekre kívánt írásban válaszolni. Ebbe a személytelen kérdezz-felelekbe nem mentem bele, mivel ez a módszer kizárja az érdemi párbeszéd lehetőségét. Csizmadia eddig megismerhető választási programjában a zöld célok hangsúlyosak. Amúgy Csizmadia voksainak számát csökkentheti, hogy függetlenként elindul a polgármesteri posztért Szentgyörgyváry Péter énekes, művelődésszervező. A hívő családban felnőtt, kedélyes, 45 éves férfit is meg akartam kérdezni polgármesteri elképzeléseiről, de nem reagált a megkeresésre. A közéletben jártas pécsiek szerint – a Fideszhez több szállal is kötődő – Szentgyörgyváry a választás előtt várhatóan visszalép Csizmadia javára. Ez erősítheti a Fidesz jelöltjét, az viszont gyengítheti, hogy Csizmadia a Volvo-botrány idején a pécsi közgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként „áldását adta” a városnak kárt okozó – s a bíróságnak még évekig munkát adó – korrupciós bizniszre, s ez a kampányban komoly érv lehet ellene.
Péterffynek a kormányerők dirigálásával szerkesztett megyei napilap igyekszik ártani. Jót még soha nem írtak róla, rosszat naponta. Péterffy nevet a rászórt vádakon, cáfolja valamennyit, azt gondolja, az idő neki dolgozik.
Kettős hatalom után együttműködés
Szekszárd döcögősen fejlődik, és hamarosan kiderül, hogy a lemaradást kinek a terhére róják fel a választók. A kormánypártok által irányított tolnai megyeszékhely fejlesztései a tízes években kudarcosak volt, az unió finanszírozta beruházások 2019-ben már 30 hónapot késtek. Öt éve – részben ezért is – az ellenzéki összefogás jelöltjeit indító Éljen Szekszárd Egyesület (ÉSZ) egy fős többséget szerzett a közgyűlésben. A Fidesz polgármestere, Ács Rezső azonban megtartotta posztját, s ez gátja volt annak, hogy az ÉSZ megvalósítsa a programját. Főleg, hogy jött a pandémia és a döntéseket egyedül hozta meg Ács, holott akkor már gyógyíthatatlan betegsége miatt alkalmatlan volt a hivatalára. 2020-ban egy tag kilépett az ÉSZ-ből, így a frakció többsége odalett. 2023-ban Ácsot felmentették a posztjáról, s azt követően a Fidesz és az ÉSZ számos kérdésben megegyezve irányította a várost.
A civilben informatikai céget vezető Bomba Gábor, az ÉSZ egyik alapítója és polgármesterjelöltje szerint a kettős hatalom ellenére is hozott eredményeket az elmúlt öt év. Az önkormányzat cégei veszteség nélkül gazdálkodtak, az ipari parkban 40 ezer négyzetméter üzemcsarnok épült és újult meg, 15 kilométerrel meghosszabbodott a kerékpárút-hálózat, új játszótereket adtak át. Ha az ÉSZ nyer, 200 ezer négyzetméter utat újít fel az önkormányzat, ígéri Bomba Gábor, és felújítják a város 2016 óta bezárt uszodáját. Szekszárd lélekszáma 1990 óta 37 ezerről 30 ezerre csökkent, ezt a folyamatot az ÉSZ megfordítaná: a fiatalok itt tartása érdekében kedvezményes telkeket alakítanak ki és „fecskeházakat” építenek.
Berlinger Attila, a Fidesz-KDNP jelöltje is a fiatalság elvándorlását szeretné meggátolni, hasonló eszközökkel, és fontosnak tartja a várost elkerülő út megépítését. A Szekszárd művelődési központját irányító Berlinger kompromisszumképes embernek tartja magát, s biztos benne, hogy együtt tud dolgozni majd az ÉSZ képviselőivel. A három diplomás Berlinger sosem volt párttag, és 20 évig dolgozott a városháza apparátusában.
Baján egymás ellen indulnak a korábbi nyertesek
Az ötpárti ellenzéki összefogás győzött 2019-ben Baján, ám most megjósolhatatlan az eredmény. Legutóbb 9 ellenzéki és 6 kormánypárti jelölt jutott be a bajai közgyűlésbe, aztán a voksoláson nyertes Sikeres Bajáért Egyesület képviselői csapata 2020-ban szétesett. Az akkor még momentumos, majd a pártjából kilépő polgármester, Nyirati Klára csak négy szavazatot tudhatott biztosan maga mögött a testületben, ám így is elirányította a várost. A posztjáért újra induló Nyirati elégedetten beszél arról, hogy a bajaiak helyi buszközlekedése – az önkormányzat áldozatvállalásának köszönhetően – ingyenessé vált, kétszer annyi út épült, mint az előző ciklusban, megszépítették a Sugovica-partot, és sűrűbbre fonták a szociális hálót. Rangos elismerés, hogy Transparency International szerint Baja az a magyar város, ahol a döntéshozatal a legátláthatóbb.
Nyirati Klára és csapata a Baján idegenül hangzó Magyarországi Régiókért Egyesület zászlaja alatt indul most harcba. A Nyiratiéktól távozó 2019-es szövetségesek, az idén alapított Bácskaiak a Városért Egyesület jelöltjei lettek, a DK-ból kilépett László Károly egykori alpolgármester vezetésével. A két egyesület megosztja a kormánypártokat elutasítók táborát, s ez a Fidesznek kedvez. A Fidesz színeiben „sorompóba álló” polgármester-jelölt, a jogász végzettségű, eddig frakcióvezetőként tevékenykedő Kámánné Bari Bernadett nem kívánt nyilatkozni saját terveiről. Elindul a polgármesterségért a város korábbi, Fideszes első embere, Fercsák Róbert is - ő Kámánné lehetséges szavazóinak egy részét állíthatja maga mellé. A Fidesztől eltávolodott Fercsák sanszait gyengíti, hogy a politikus megszerzett egy nagy értékű balatoni ingatlant, s a vétel félmilliárdos forrását a Jobbik (Fercsák vagyonbevallása alapján) erősen firtatja, kérdéseikre azonban nem kaptak választ.
