A coloradói (USA) Boulder Egyetem tudósai három napja, a Nature-ben megjelentetett tanulmányuk szerint számítógépes szimulációk segítségével, úgy tűnik, megoldották a problémát, nevezetesen, hogy hogyan tűnt el a Vénuszról a víz. (Hogy hová, az egyszerűbb kérdés, valahová az űrbe.) A kérdés ezért is érdekes, mert a Vénusz a Naprendszer kialakulásának kezdeti időszakában magas víztartalamú aszteroidák becsapódása révén éppen olyan sok vizet kaphatott, mint a Föld. Így tehát azt mondani, hogy az élet lehetősége a Vénuszon pusztán a fantázia szülötte, kicsit igazságtalan: de valóban, a bolygó évmilliárdok óta igen barátságtalan az élet iránt, legfőképp azért, mert gyakorlatilag nincs víz rajta, még rejtett formában sem.
Miért van olyan kevés víz a Vénuszon? A most megtalált megoldás szerint azért, mert a hidrogénmolekulák egyszerűen elszivárogtak - disszociáltak - az űrbe, aminek során a bolygó naponta kétszer annyi vizet vesztett, mint az az eddigi becslések feltételezték. “Meg kell értenünk, milyen feltételek támogatják folyékony víz jelenlétét az űrben, és hogy ezek, hogyan hozták létre a Vénusz közel tökéletesen száraz állapotát” - mondta az Eurekalertnek Eryn Changi, a Laboratory for Atmospheric and Space Physics (Atmoszféra- és Űrfizikai Laboratórium, LASP) tudósa, a cikk egyik szerzője.
A Vénusz gyakorlatilag teljesen kiszáradt: ha a Földön az összes létező vizet egy rétegben a felszínen szétterítenénk, 3 kilométeres víztakarót kapnánk, a Vénuszon mindez csak 3 centiméter vastag lenne, miközben a bolygó nagyjából akkora méretű és tömegű, mint a Föld,
mivel a Naprendszer három sziklabolygójának - a Mars tartozik még ide - egyike. Ez százezerszeres különbség, ami az új, számítógépes szimulációk szerint a HCO+ ionok miatt van. Ezek szén-dioxid és víz egyesüléséből jöbbek létre, és az elektronok elvesztése azt eredményezi, hogy a hidrogén elszökik az űrbe, így víz nem marad a légkörben. Ez a nagyon kicsi változás járulhatott hozzá, hogy a Vénusz, amely egykor nagyon hasonló lehetett a Földhöz, óriási változáson ment át, és ma lakhatatlan.
De miért alakult ez így? A Vénusz légkörében milliárd évekkel ezelőtt nagyon sok volt a szén-dioxid, ami az üvegházhatás - ami az egyik legdurvább volt a Naprendszerben - miatt 482 Celsius fokra emelte a hőmérsékletet a felszínen. Ezért a víz a légkörbe párolgott, ahonnan azután eltűnt az űrbe. Ez azonban még mindig nem magyarázat a golygó szinte tökéletes szárazságára, vagyis még mindig kérdés maradt, mi okozta a további vízveszteséget: ebben bűnös a HCO+. Ezek az ionok - molekulák - folyamatosan keletkeztek, keletkeznek, de egymagukban nem maradnak meg sokáig: a légkör elektronjai megtalálják és kettéhasítják őket, a hidrogénatomok pedig eltűnnek az űrben, vagyis a víz egyik alkotórésze nincs többé jelen a Vénuszon. Az új tanulmány szerint ez csak úgy történhetett, ha a bolygón túl sok volt a CHO+. Az egyetlen probléma az elmélettel, hogy eddig még nem találtak semennyi HCO+-t a Vénusz körül. A tudósok szerint ennek az lehet az oka, hogy nem is vizsgálták ezt, nem voltak ehhez műszerek az odaküldött űrszondákon. Úgy tűnik, erre még az évtized végefelé a NASA által fellövendő DAVINCI-szonda, amelynek egyik feladata a felszínre leszállva a légkör kutatása lesz, sem fog tudni eleget tenni.
