Az Európai Parlament (EP) az egyetlen európai intézmény, amelynek tagjait közvetlenül a polgárok választják. Az EP-választásokat ötévente tartják, idén június 6-9. között 370 millió szavazásra jogosult járulhat az urnákhoz az Európai Unió 27 országában. A szavazás június 6-án, csütörtökön Hollandiában kezdődik, majd június 7-én, pénteken Írország, június 8-án, szombaton Lettország, Málta és Szlovákia lakói választanak EP-képviselőket. Csehországban pénteken és szombaton, Olaszországban szombaton és vasárnap lehet majd voksolni. A többi 20 uniós országban, így Magyarországon is, június 9-én, vasárnap tartják a választásokat.
Idén az európaiak 720 tagot küldenek az uniós képviselő-testületbe, ami 15-tel több, mint a leköszönő EP létszáma. A jelenlegihez képest 12 ország növelheti minimálisan parlamenti mandátumainak számát, amit népességük számának emelkedése indokol. Továbbra is a német nemzeti delegációnak lesz a legtöbb képviselői helye (96), míg a legkevesebb a ciprusi, a máltai és a luxemburgi küldöttségnek (6-6). Magyarországnak változatlanul 21 delegáltja lesz Strasbourgban, illetve Brüsszelben.
Az európai választásokat a tagállamok nemzeti szabályai szerint szervezik, de az uniós jog számos közös rendelkezést is tartalmaz. Ilyen például, hogy biztosítani kell az arányos képviseletet. A szavazás négy tagállamban - Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban és Luxemburgban - kötelező. A kötelezettség mind az állampolgárokra, mind a regisztrált nem állampolgár uniós polgárokra vonatkozik.
Többféle nemzeti rendszer szabályozza a választási listákat is. A választópolgárok általában politikai pártok, egyéni jelöltek vagy mindkettő közül választhatnak. Míg egyes tagállamokban csak listára szavazhatnak, anélkül, hogy az ott szereplő jelöltek sorrendjét megváltoztathatnák, másutt kifejezhetik preferenciájukat egy vagy több jelölt mellett.
A legtöbb ország lehetővé teszi, hogy az EP-választásokon külföldről is lehessen szavazni, bár Bulgáriában és Olaszországban ez a jog csak egy másik uniós tagállam állampolgáraira vonatkozik. Csehország, Írország, Málta és Szlovákia a külföldön való szavazást egyáltalán nem engedélyezi. Magyarországhoz hasonlóan néhány országban megkövetelik a választópolgároktól, hogy előzetesen regisztráltassák magukat a nemzeti választási hatóságuknál ahhoz, hogy külföldről szavazhassanak postai úton vagy a nagykövetségen, illetve a konzulátuson. Vannak tagállamok, ilyen például Dánia, ahol a szavazás a választások napja előtt a nagykövetségeken történik; másutt pedig a levélszavazatokat a nagykövetségeken, illetve konzulátusokon lehet leadni.
Nemzeti jogszabályok rendelkeznek a választójogi korhatárról is. Ez a legtöbb tagállamban 18 év, kivéve Görögországot (17 év), valamint Ausztriát, Belgiumot, Németországot és Máltát (16 év). A jelöltállítás alsó korhatára az EU-ban 18 és 25 év között van. Tizenhárom tagállamban nincsen bejutási küszöb a parlamentbe, kilencben 5 százalékos - idetartozik Magyarország is -, háromban 4 százalékos, egy-egy esetében 3, illetve 1,8 százalékos.
A választások utolsó napján, vasárnap Olaszországban zárnak legkésőbb, 11 órakor a szavazóhelyiségek. Addig nem hozzák nyilvánosságra egyetlen tagállam választási eredményét sem. Június 9-én az Európai Parlament este 8 órakor, majd 11 óra után publikálja az összetételére vonatkozó első előrejelzéseket az exit pollok, illetve a részeredmények alapján.
Parlamenti naptár
Május 29: Az európai pártcsaládok listavezetőinek nyilvános tévévitája
Június 6-9. Európai választások 27 tagállamban
Július 15. A parlamenti frakciók megalakulásának határideje
Július 16-19. Az EP alakuló ülése
Július második fele: A parlamenti szakbizottságok alakuló ülése és tisztségviselőinek megválasztása
