Bár a történelem nem ismétli önmagát, érdemes észrevenni a hasonlóságot.
85 évvel ezelőtt Sztálin generalisszimusz, a bölcs vezér azt hitte, hogy a Vörös Hadsereg napok alatt legyőzi Finnországot. Nem így történt. A nagy Szovjetunió meghátrált. A kis Finnország győzött, és ma ez a hősies kis ország a NATO tagja. Sőt, a felmerések szerint - még Dániát is megelőzve - a legboldogabb ország a világon.
Ukrajna is győzni fog. Visszaszerzi a Krím félszigetet, a Donbaszt és a ma még elfoglalt megyéket. A hatalmától megszédült Vlagyimir Putyin örülni fog, hogy Oroszországot csak gazdaságilag tette tönkre a háború, és egy ideig még tovább kormányozhat.
Putyin és hadserege 30-40 gazdag országgal áll szemben. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország mind elkötelezett a szuverén Ukrajna védelmében. A segítség mértékéről persze állandó viták folynak, a demokráciák már csak ilyenek. Előbb-utóbb azonban rájönnek, hogy Európa és a nyugati civilizáció jövőjéről van szó. Azt is tudják, hogy ezt a háborút Moszkva kezdeményezte, minden provokáció nélkül. A 2008-as bukaresti NATO határozat Ukrajna jövőbeli tagságáról távolról sem volt egyértelmű. Éppenséggel ott voltam akkor Bukarestben. Egyetlen európai NATO-tag sem támogatta Ukrajna felvételét, és így Washington is meghátrált.
Putyin és az orosz propaganda azt terjeszti, hogy az úgynevezett különleges katonai műveletre azért volt szükség, mert Ukrajna esetleges NATO tagsága veszélyeztette Oroszország biztonságát. Csakhogy Ukrajna NATO tagsága két évvel ezelőtt egyáltalán nem volt napirenden! Washingtonban, mint minden demokráciában, voltak és vannak különféle vélemények – még hivatalos körökben is –, és a sok vélemény között volt olyan, amely Ukrajna felvételét javasolta a NATO-ba, majd az Európai Unióba. Ám ezek a vélemények nem tükrözték sem a Fehér Ház, sem az európai kormányok, sem a NATO vezetőségének terveit. Moszkva, mint oly gyakran, ebben az esetben is hazudik.
A Nyugat egységét jelképezi Washington egysége. A demokrata pártiak és republikánusok minapi döntése Ukrajna támogatásáról – dollármilliárdokról van szó! – azt jelenti, hogy Washington évekre elkötelezte magát, annál is inkább, mert még a máskülönben oroszbarát Donald Trump sem ellenezte a szenátus és a képviselőház határozatát az óriási kiadásokról.
Nem vagyok gazdasági szakértő, de azt észre kell venni, hogy az orosz gazdaság nem tud lépést tartani azzal a több mint 30 fejlett országgal, amelyek Ukrajna védelmében egyesültek. Katonai szakértő sem vagyok, de úgy tudom, hogy az egy februári titkos elnöki döntéssel szállítani kezdett amerikai gyártmányú MGM-140 ATACMS rakéták hasonló precizitással teszik majd tönkre az elfoglalt területeken az orosz haderőket, mint a Patriot rakéták tették az iráni fegyverekkel Izrael védelmében.
Elképzelhető, de szerintem valószínűtlen, hogy Moszkva öngyilkosságra szánná el magát azzal, hogy nukleáris fegyvert vet be, vagy megtámadja az egyik balti államot, esetleg Lengyelországot. Ez soha nem látott katasztrófa lenne az egész világnak, persze egész Európának, de elsősorban Oroszországnak.
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa is, hacsak nagyon gyorsan nem békül ki az ukránokkal. Máskülönben ugyanaz a sors var rá, mint 80 evvel ezelőtt Horthy Magyarországára, amely túl későn és túl ügyetlenül próbált különbékét kötni az angolszász hatalmakkal. Nem sikerült. így maradt Magyarország a náci Németország utolsó csatlósa. Félek, hogy Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
