A „Kocka” tavaly novemberi ünnepélyes felavatásakor nem volt hiány az ilyenkor szokásos szép szavakból. A ház az „innovációs ökoszisztéma bástyája” – írta az egyetem közleményében, hozzátéve, hogy a Széchenyi „szigorú nemzetközi mérések szerint is már a világ legjobb egyetemeinek öt százalékába tartozik, s a parkba betelepülő vállalatok együttműködésével tovább növeli pozícióit”. Majd a végső következtetés: „Győr nem vidéki város, hanem centrum Bécs, Budapest és Pozsony között” – amit már Csák János kulturális és innovációs miniszter mondott házavató méltatásában.
Annyi bizonyos, hogy a győri főiskolából 2002-ben lett egyetem már csak múltjánál fogva is kötődik a járműipar és a távközlés tudományaihoz. Tudásbázisa ugyanakkor mára jócskán kibővült, az autóipari hajtásláncok és a telekommunikáció mellett a digitális technika, az energiamanagement, a fenntarthatóság, az agrártechnológiák és az egészségtechnológia művelése kiemelt fókuszterületnek számít – mondja Dósa Gábor, az egyetem ipari együttműködéséért felelős központjának vezetője, aki egyben a Széchenyi Egyetemhez tartozó Uni Inno Kft. ügyvezetője. Másfelől az univerzitások két hagyományos funkciója, az oktatás és a tudományos kutatás mellett – a korszellem, mindenekelőtt a műszaki fejlődés viharos tempója miatt – mindinkább előtérbe kerül az innováció. E téren a hazai felsőoktatási intézmények még a rendszerváltás után 34 évvel is tanulnak, próbálkoznak, de teljesítményük elmarad a fejlett ipari országokban működő „versenytársaikétól”. A Széchenyi Egyetem az elmúlt években értékes tapasztalatokat szerzett az üzleti alapon kialakított kutatás-fejlesztési (K+F) együttműködésekkel, s vállalkozásokkal. Új struktúrákat, szervezeti egységeket – széchenyis zsargonban kompetencia-központokat – alakítottak ki; a külvilág felé, piaci terepen pedig, egyetemi sapkában a már említett Uni Inno Kft. lép fel – avat be a tudástranszfer piaci fortélyaiba Dósa Gábor ügyvezető.
„E folyamatban reményeink szerint kulcsszerepet játszik a kockaépület átalakításával kialakított egyetemi innovációs park” – teszi hozzá Kolossváry Tamás, a létesítmény központvezetője. Mint mondja, a még üzemszerű működésre váró tudásközpont laborjaiba elsőként az Audi, és az ugyancsak német Bosch cég szakemberei költöznek be, akik egyetemi kollégáikkal közösen folytatnak kutatás-fejlesztő munkát. Vagyis „bérlőkként” azok a mágnes-partnereknek nevezett nemzetközi nagyvállalatok fejlesztési részlegei kerülhetnek be a házba, amelyek tapasztalataiknál, saját kutatási erejüknél, méretüknél és tőkeerejüknél fogva magas hozzáadott értéket teremtenek. Döntő szempont ugyanakkor az is, hogy az innovációs parkban született szellemi eredmények üzletileg is hasznosuljanak az egyetem számára. Nem holmi presztízs-együttműködésekről van szó – állítják beszélgetőtársaim. Példaként hozzák fel a Győrben, milliós szériában motorokat gyártó Audit, amely évtizedek óta együttműködik a Széchenyi Egyetemmel, külön kari tanszékeken oktatják a motorgyártás ismereteit a leendő mérnököknek. Az innovációs parkban viszont egy meghatározott fejlesztési feladaton dolgoznak, üzleti alapon. Az erről szóló megállapodásban kikötik az ingatlanbérlet díját, a kutatási program irányát, néhány esetben költségvetését és a megcélzott szellemi eredmény hasznosításának feltételeit. „Tanulni sosem szégyen” – mondja Dósa Gábor, hozzátéve: „Még egy olyan világcég is, mint az Audi, azért vállalja a Széchenyivel közös kutatást, mivel abból végső soron profitot remél”. Mindemellett az egyetem – egy belső értékelő (indikátor)rendszer alapján – maga is méri az innovációs park teljesítményét, s ha a programok valamelyike nem hozza a várt eredményt, annak tevékenységét akár felfüggeszthetik, legalábbis elvben ezzel is számolnak.
Mindenesetre a „piacosított tudástranszfer” jó üzlet lehet – tűnik ki a nyilatkozatokból. A Széchenyi által hat éve életre hívott, az egyetem száz százalékos tulajdonában álló Uni Inno Kft. árbevétele 2021-ben 20 millió forint volt, 2022-ben 60 millió, tavaly pedig már meghaladta a 300 milliót. A bevételek többsége az egyetem szellemi termékeiből, licenciák, ipari eljárások és szabadalmak hasznosításából, és nem utolsó sorban a hosszú nevű Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnyert pályázataiból jött össze.
Nem kevésbé sarkalatos cél a vállalkozásfejlesztés. Túl azon, hogy az innovációs parkba a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) tanácsadó irodát telepít, az ügyvezető hosszan sorolja, hányféleképpen ösztönzik az egyetem hallgatóinak és oktatóinak ötletrohamait. Kimutatásuk szerint ma már mintegy 20 hallgatói startup vállalkozás indult el, amelyek összesen 380 millió forint kockázati tőke-befektetést nyertek el. Az oktatók kutatási eredményeinek hasznosítására 13 spinoff kezdeményezést tartanak nyilván. (A spinoff olyan vállalkozás-kezdemény, amely valamilyen kutatási projektből üzlettel kecsegtető terméket vagy szolgáltatást próbál létrehozni). A nemes cél minden esetben ugyanaz: lendületet adni a helyi üzleti közösségnek, javítani a szomszédos bécsi és pozsonyi régió által szorongatott győri térség versenyképességén.
Vagyonforgatók
A Győri Innovációs Park éppen abban az időben rajtol, amikor a Széchenyin is végbement az egyetemi modellváltás néven emlegetett átalakulás. Mint ahogy arról az elmúlt években sok szó és heves vita esett, e váltás lényege, hogy az egyetemeken állami segédlettel létrejövő vagyonkezelői alapítványok veszik át a fenntartói feladatokat. Az Országgyűlés által szentesített törvények értelmében minden meghatározó döntés – az egyetemi költségvetéstől a vagyongazdálkodáson át a rektorok kinevezéséig – egy szűk testület, az alapítványok kuratóriumának hatáskörébe került.
Mindennek alapján a győri univerzitást fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány ilyen vagyonjuttatás keretében szerzett részesedést a Rába Járműipari Holdingban, a Győr melletti péri repteret működtető kft-ben, továbbá hozzátartozik a zalaegerszegi autós próbapálya, a ZalaZONE, a hazai motorsport fejlesztésén bábáskodó HUMDA és a Techtra nevű közhasznú technológiai társaság. Tavaly nyáron az is nagy feltűnést keltett, hogy az egyetem 370 millió forintért megvette a focista Dzsudzsák Balázs résztulajdonába tartozó két egészségügyi céget, amely a győri ETO Parkban magánrendelőt üzemeltet, s a tulajdonváltást követően e társaságok élére a helyi fideszes országgyűlési képviselő, Simon Róbert Balázs felesége került. Az egyetem vezetése azzal indokolta a vásárlói döntést, hogy szerepet kívánnak vállalni a győri térség egészségügyi szolgáltatásaiban, kiegészítve azzal, hogy a győri, volt Zrínyi utcai kórházi épületegyüttes helyén egészségtechnológiai központot alakítanak ki.
Fontos megjegyezni azt a személyügyi váltást is, hogy az előbb említett „vagyonelemek” egy része azután került az egyetemhez, miután Palkovics László akadémikus-kutatóprofesszort, volt minisztert megválasztották az alapítvány kuratóriumi elnökének. További érdekesség, hogy tavaly februárig Szijjártó Péter is felvett havi bruttó 1,5 millió forintot a kuratóriumi tagságért – a külügyminisztert Hetzmann Béla, a Rába Járműipari Holding Nyrt. elnöke váltotta a testületben, amelynek továbbra is tagja Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere. Az egyetem közleményei hangsúlyozzák, hogy az intézmény nemzetközi színvonalú technológiai tudásközponttá kíván válni, s ehhez bírja az állam támogatását.
