Az elnök még a múlt szerdai választások kiírásakor jelezte, ő lesz a szociáldemokraták listavezetője, a taláros testület azonban ezt követően egyhangúlag nemet mondott erre és szankciókkal fenyegette meg az SDP-t, ha nem tartja magát a tilalomhoz. Az alkotmánybírák akkori döntését általában elfogadták, a mostani ítéletét azonban élesen bírálták az ellenzéki pártok. A horvát sajtó szerint a taláros testület három tagja tiltakozott is a döntéssel szemben, amit alkotmányellenesnek neveztek. Maga Milanovic pedig azt mondja, nem érdekli az ítélet és egyúttal „puccsnak” nevezte azt. Egy az Index.hr oldalán megjelent, nem reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek majdnem háromnegyede nem értett egyet az ítélettel.
A választást a vártnál nagyobb fölénnyel nyerte meg Andrej Plenkovic miniszterelnök konzervatív pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), ugyanakkor az abszolút többséget messze nem sikerült megszereznie, még a nemzeti kisebbségek mandátumaival együtt sem. Így a párt elvileg a szélsőjobboldali Haza Mozgalom (DP) voksaira lenne utalva. A radikális párt nem zárkózott el a koalíciókötéstől, de egy ilyen szövetség igen komoly változást feltételezne a centrista elveket valló Plenkovic politikájában. A HDZ azt közölte, azon dolgozik, hogy megszerezze az abszolút többség eléréséhez szükséges 76 mandátumot, egyelőre azonban csak annyit tudni, hogy a párt tárgyalt a nemzeti kisebbségekkel.
A HDZ-ellenes erők nem adták fel, hogy egy a jelenlegi kormánypárttal szembeni szövetséget hoznak létre. A Híd nevű párt alelnöke, Nikola Grmoja felszólította a Haza Mozgalmat, csatlakozzon egy „korrupcióellenes szövetséghez”. A HDZ számos korrupciós ügyben volt érintett, ezért is nagy az elutasítottsága.
Felmerült egy olyan HDZ-ellenes koalíció létrehozásának ötlete is, amely csak átmenetileg, egy évig vezetné az országot, hogy utána „tisztességes körülményeket” teremtsenek egy új választás megtartásához. Ám ehhez is szükség lenne a Haza Mozgalom támogatására, amely eddig nem nyilatkozott, melyik irányba haladna tovább.
