A Hamász október 7-i támadásai és a Gázai övezetben indított izraeli offenzíva kezdete óta az Iszlám Köztársaság felgyorsította az urándúsítást. Rendre újabb és újabb elemzések látnak napvilágot arról, hogy az ország már milyen közel került a nukleáris bomba elkészítéséhez. Az országban az ultranacionalista erők azt szorgalmazzák, hogy a perzsa állam mielőbb rendelkezzen atombombával, ez a fejlemény azonban az egész Közel-Kelet geopolitikai viszonyait átalakítaná. Órákkal a pénteki izraeli támadás előtt a Forradalmi Gárda egyik parancsnoka kijelentette, Irán fontolóra veszi nukleáris doktrínájának felülvizsgálatát. A teheráni vezetés még a támadás előtt attól tartott, hogy az Egyesült Államok és Izrael lebombázza nukleáris létesítményeit. Ezért is vette tudomásul némi megkönnyebbüléssel az iráni vezetés a visszafogott izraeli akciót.
Bár Irán minden eddiginél közelebb került az atombomba gyártásához, a rezsim kitart amellett, hogy nem áll szándékában ténylegesen elkészíteni azt, és egyelőre nincs is bizonyíték arra, hogy legfelsőbb szinteken megszületett volna a döntés a végső lépések megtételére.
Matthew Savill, a brit Royal United Services Institute (RUSI) kutatója szerint Irán heteken belül rendelkezhet a szükséges koncentrációjú uránnal; a kérdés az, hogy mennyi idő alatt tudnák kifejleszteni a szükséges fegyvereket. Hozzáteszi, Iránnak ki kellene fejlesztenie egy nukleáris robbanófejet, és képesnek kellene lennie arra, hogy azt - valószínűleg egy ballisztikus rakétába - beépítse, amit aztán célba juttathat. A RUSI szakértője és több nyugati hírszerző szolgálat egyetért abban,
Iránnak valószínűleg hat hónapra vagy egy évre lenne szüksége a folyamat befejezéséhez.
Daniel Bashandeh spanyol-iráni elemző az El Paísban úgy vélte, a térségben zajló legújabb fejlemények az Izrael és az USA által évek óta tervezettekkel ellentétes hatást válthatnak ki. Vagyis Irán "felgyorsíthatja a nukleáris programját”, amit egyfajta utolsó eszköznek tekint saját védelmére.
Izrael számára évtizedek óta stratégiai prioritás, hogy megakadályozza: Irán atombombával rendelkezzen. Mindkét ország úgy tekint egymásra, mint a nemzetbiztonságot fenyegető komoly veszélyre. A titkos hadviselés évei alatt, amelyek során egyikük sem lépte át a másik közvetlen megtámadásának vörös vonalát - ahogyan az az elmúlt bő egy hétben már meg is történt - Izrael megpróbálta szabotálni Irán atomenergia-fejlesztését. A Moszad állhat több, az atomprogramon dolgozó iráni tudós rejtélyes meggyilkolása mögött.
Izrael az egyetlen ország a térségben, amely atomfegyverrel rendelkezik anélkül, hogy ezt nyilvánosan elismerné. A zsidó állam hivatalosan soha nem vállalja a felelősséget az iráni érdekeltségek elleni támadásokért, de nem is tagadja a részvételét ezekben az akciókban.
Irán érdeklődése az atombomba iránt még az iszlám forradalom előtti időkre nyúlik vissza. Az első atomprogramot Mohamed Reza Pahlavi sah alatt indították el, aki az Egyesült Államok szövetségese volt. Irán 2015-ben aláírta az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Oroszországgal, Kínával, Németországgal és az EU-val a közös átfogó cselekvési tervet, amelyben vállalta, hogy nem dúsít atomfegyver előállítására alkalmas tisztaságú uránt, és legfeljebb 200 kilogrammot tárol, emellett aláveti magát egy példátlan ellenőrzési rendszernek, cserébe a gazdaságát fojtogató nemzetközi szankciók feloldásáért. Kevesebb mint három évvel később, amikor Irán már szigorúan betartotta a megállapodást, Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan felrúgta az atomalkut - az akkori elnök szavaival élve "a történelem legrosszabb megállapodását" -, Washington pedig újból szankciókat vezetett be Teherán ellen, és újabbakkal egészítette ki, hogy megfojtsa az iráni olajat.
Miután az Egyesült Államok kilépett a megállapodásból, Irán már nem tekintette magát a megállapodás által kötelezettnek; elkezdte megszegni a korlátozásokat, és nem sokkal később messze túllépte a megállapított határértékeket. 2021-ben elkezdte az urán 60 százalékos tisztaságúvá dúsítását az iszfaháni Natanz atomerőműben. Technikailag az atommegállapodás még mindig érvényben van, bár még Joe Biden is "halott alkunak" nevezte.
