1969 januárjában a kaliforniai Santa Barbara partjainál több mint 10 millió liter nyersolaj ömlött a tengerbe egy olajfúró platformon történt robbanás miatt. Az olajfolt 14 kilométer hosszan terült el a vízen, és több ezer tengeri madár, delfin, fóka és oroszlánfóka halálát okozta. Ez volt az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófája, ami felhívta a figyelmet a környezetvédelmi szabályozás fontosságára, valamint elindította a Föld napja kezdeményezést. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Networkot (Föld Napja Hálózat). Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. Az ENSZ 2009-ben nyilvánította április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá. Magyarország 1990-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, jelenleg a világ 193 országában emberek milliói ünneplik bolygónkat különféle programokkal, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a levegő és a vizek védelmére és a fenntarthatóságra. Mivel idén hétfőre esik a Föld napja, hazánkban az ezt megelőző hétvégére időzítették a legtöbb programot.
Idén a Föld napja kiemelt témája világszerte a műanyagok elleni 60/40 kihívás, azaz a műanyaggyártás 60 százalékos csökkentése 2040-re. A műanyagok ugyanis lassan beborítják Földünket. Az előrejelzések szerint idén szeptember 5-én elérjük a globális műanyagtúllépés napját. A Plastic Overshoot Day azt a pontot jelenti, amikor a keletkező műanyaghulladék mennyisége meghaladja a világ kezelési kapacitását, fokozva a környezetszennyezést. A műanyagszennyezés fő veszélye, hogy ezek az anyagok majdhogynem örök életűek, és a környezetbe kerülve megbontják a földi élet kényes egyensúlyát, veszélyeztetik az ember és a többi élőlény egészségét. Mikroműanyaggá töredezve bekerülnek a táplálékláncba, az ételeinkbe, italainkba, ezeken keresztül pedig a szervezetünkbe. Csak az utóbbi három évben több mint 7 százalékkal nőtt a műanyaghulladék mennyisége világszerte, és ennek a hulladéknak még mindig csak a 9 százalékát hasznosítjuk újra.
A műanyagok megjelenése és széles körű elterjedése, azaz az 1950-es évek óta 9,1 milliárd tonna műanyagot gyártottak világszerte. Ennek a mennyiségnek a 79 százaléka még mindig hulladéklerakókban, a természetben, vizeinkben végzi. Évről évre nő a műanyaggyártás mennyisége – 2025-re eléri az évi 445 millió tonnát. Ezzel párhuzamosan idén várhatóan 220 millió tonna műanyaghulladék keletkezik világszerte. Folyamatosan halmozódik a mikroműanyagok mennyisége a vizeinkben. Csak Magyarországon évente már 1320 tonna mikroműanyag mutatható ki a szennyvíziszapban, a leggyakrabban poliészter (például PET, polietilén és polipropilén származék).
