Mesterséges intelligenciával (MI) pörgette fel az izraeli hadsereg a Gázai övezet bombázását, ez vezethetett a civil áldozatok magas számához. Szakértők szerint ez akár háborús bűnnek is minősülhet. A +972 Magazine független izraeli-palesztin hírportál és a Local Call héber nyelvű orgánum nemrég feltárta, hogy a hadsereg a Hamász terrorszervezettel kapcsolatba hozható palesztinok ezreit választotta ki bombázásai potenciális célpontjaként egy Lavendernek (Levendula) nevezett, MI támogatású adatbázis segítségével.
A két médiumnak meg nem nevezett izraeli titkosszolgálati tisztviselők azt mondták, hogy a Lavender hibaaránya mintegy 10 százalék lehetett. De ez nem akadályozta meg őket abban, hogy nagy ütemben azonosítsanak és bombázzanak alacsony beosztású Hamász-ügynököket is, gyakorta az otthonukban, családtagjaikkal együtt. Marc Owen Jones, a katari Hamid Bin Khalifa Egyetem szakértője az al-Dzsazíra hírportálnak úgy vélekedett, hogy ez kimerítheti a népirtás fogalmát, ezért "a jövőben moratóriumot kell hirdetni a mesterséges intelligencia háborús használatára".
A két izraeli kiadvány szerint ez a technológia vezetett több ezer civil halálához a több mint fél éve tartó háborúban, amelyet az övezetet irányító Hamász szervezet október 7-i Izrael elleni terrortámadására és tömeges túszejtésére válaszul indított meg a zsidó állam. A gázai egészségügyi minisztérium tegnapi közlése szerint azóta legalább 34 ezer palesztin vesztette életét és 77 ezren sebesültek meg az izraeli támadásokban.
A nyilatkozók elmondták, hogy a parancsnokok folyamatosan sürgették a célkijelölő adatbázissal dolgozó embereket, akiknek csak jóváhagyniuk kellett a rendszer által nagy ütemben felkínált célpontokat. Egy-egy esetben átlag 20 másodpercük volt mérlegelni. Közlésük szerint az izraeli hadsereg a konfliktus első heteiben olyan döntést hozott, hogy minden, a Lavender által megjelölt alacsonyabb rangú Hamász-ügynök likvidálásakor legfeljebb 15-20 civil halála megengedett. Amikor viszont a Hamász magas rangú vezetői voltak a célpontok, több ízben is engedélyezték több mint 100 civil meggyilkolását járulékos áldozatként.
Az erősödő bírálatokra reagálva az izraeli hadsereg azt mondta, elemzőinek "független vizsgálatot" kell végezniük annak ellenőrzésére, hogy ezek a döntések összhangban voltak-e a nemzetközi joggal és a fegyveres erők további előírásaival. Az al-Dzsazíra által megszólaltatott Toby Walsh professzor, a sydney-i Új-Dél-Wales Egyetem mesterséges intelligencia-szakértője azt mondta, a jogtudósok valószínűleg azzal érvelnek majd, hogy az MI segítségével történő célkijelölés sérti a nemzetközi humanitárius jogot. Ben Saul, az ENSZ emberi jogi és terrorizmusellenes különmegbízottja azt mondta, ha a jelentésben szereplő részletek igaznak bizonyulnak, sok izraeli csapás aránytalan támadások háborús bűnének minősülne.
Megfigyelők attól tartanak, hogy a gázai háborúban alkalmazott izraeli MI-szoftverek a morális és jogi kételyek ellenére rendkívül kelendőek lesznek más hatalmaknál, és aligha akadályozható meg, hogy Izrael a világ minden tájára exportálja majd ezt a technológiát, ami gyökeres változást fog eredményezni a jövő háborúiban.
Gyanúba keveredtek közismert felhőszolgáltatások is
A Google 28 alkalmazottját bocsátották el szerdán, miután elfoglalták az internetes világcég New York-i és kaliforniai irodáit és ülősztrájkkal tiltakoztak a Google részvétele ellen a Nimbus elnevezésű projektben. A The Verge amerikai technológiai hírportál beszámolója szerint így nevezik azt az együttműködést, amelynek keretében az izraeli kormány 1,2 milliárd dolláros szerződést kötött a Google és az Amazon felhőalapú szolgáltatásaira. A letartóztatottak e-mailes nyilatkozataikban felszólították a Google-t, hogy lépjen ki a szerződésből.
Az először 2021-ben bejelentett Nimbus projekt folyamatos belső tiltakozások forrása volt a Google-nél és az Amazonnál. Abban az évben a két vállalat technológiai dolgozóinak koalíciója a No Tech for Apartheid elnevezésű kampány keretében felszólította munkáltatóikat, hogy szüntessék meg a szerződést. A Nimbus projekttel szembeni ellenállás a Gáza elleni izraeli háború kezdete óta újra fellángolt. Idén márciusban a Google kirúgta Eddie Hatfield szoftvermérnököt, aki nyilvánosan tiltakozott a projekt ellen a Mind the Tech izraeli technológiai konferencia egyik vezetőjének New York-i előadásán. "...nem vagyok hajlandó olyan technológiát építeni, amely népirtást, apartheidet vagy megfigyelést támogat. A Nimbus projekt veszélybe sodorja a palesztin közösség tagjait" - mondta Hatfield a konferencián. Az incidens után több mint 600 Google-alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amelyben arra kérik a vezetőséget, hagyjon fel a Mind the Tech szponzorálásával.
Anna Kowalczyk, a Google Cloud külső kommunikációs menedzsere a The Verge-nek küldött nyilatkozatában azt írta, hogy a Project Nimbusnak nincs köze az izraeli hadsereghez. "Világosan kifejtettük, hogy az a kereskedelmi felhőnkön izraeli minisztériumok által futtatott munkákra vonatkozik, s ők vállalják, hogy megfelelnek a szolgáltatási feltételeinknek (...) Ez a munka nem a fegyveres vagy hírszerző szolgálatok számára releváns, rendkívül érzékeny, titkosított vagy katonai munkaterhelésekre irányul" - állította Kowalczyk. Múlt héten azonban a TIME magazin arról számolt be, hogy a Google felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat nyújt az izraeli védelmi minisztériumnak. Az amerikai magazin által megtekintett szerződés szerint az izraeli minisztérium tanácsadói segítséget kért a Google-től a Cloud-hozzáférés kiterjesztéséhez, a cég pedig a "Nimbus keretrendszer" miatt 15 százalékos kedvezményt ajánlott fel annak díjából.
