Az Andrej Plenkovic miniszterelnök-vezette Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyerte meg a meglehetősen szokatlan időpontban, a szerdai munkanapon megrendezett parlamenti választást, mivel azonban csak 61 mandátumot szerzett, így a nyolc mandátummal rendelkező nemzeti kisebbségekkel együtt sem tud 76 fős többségre szert tenni a 151 tagú törvényhozásban, így a szélsőjobboldali Haza Mozgalomra (DP) van utalva. A szerdai időpont ellenére többen járultak az urnákhoz, mint a legutóbbi voksoláson, így megdőlt az a tétel, amely szerint minél többen szavaznak, az annál rosszabb a HDZ-nek.
A következő időszak kulcsszereplője Plenkovic ádáz ellenfele, Zoran Milanovic elnök lesz. A vártnál gyengébben szereplő szociáldemokraták eredetileg listavezetőjüknek tették meg az államfőt, az alkotmánybíróság azonban ezt alkotmányellenesnek minősítette, így papíron Pedja Grbin, az SDP vezetője maradt a kormányfőjelölt.
Milanovic egykor szociáldemokrata miniszterelnök volt, államfőként azonban szélsőjobboldali, oroszbarát kijelentéseket tett. Kiszámíthatatlan figura,
így hiába a HDZ szerezte meg a legtöbb mandátumot, még az sem biztos, hogy politikai ellenfelét, Plenkovicot bízza majd meg a kormányalakítással.
Az elnök azon mesterkedhet, hogy a szociáldemokraták a „Képesek vagyunk rá!” nevű baloldali párttal, illetve a nacionalista Híddal lépjenek koalícióra, kiegészülve a nemzeti kisebbségekkel, szépséghiba azonban, hogy ha összeadjuk ezen pártok és formációk mandátumait, akkor sem érik el a kormányalakításhoz szükséges 76 képviselői helyet.
Akadnak olyan vélekedések is, amelyek szerint Milanovic – a kormányfőjelöltség korábbi bejelentése előtt – pontosan tisztában volt azzal: az alkotmánybíróság úgyis nemet mond arra, hogy ő legyen az SDP listavezetője. Ezen feltételezés szerint ez a húzása csak egy egyszerű PR fogás lehetett a részéről:
az év végén ugyanis lejár elnöki megbízatása, s csak az újraválasztása számára készítette elő a terepet.
Az SDP mindenesetre azt remélte, hogy a Milanovic-show nyomán jelentősen sikerül növelnie szavazatainak számát, ez azonban nem történt meg. A párt számára csalódással ér fel a 42 képviselői hely, ennél nem csak többre számítottak, azt remélték, hogy sikerül megszorongatniuk a HDZ-t. A Képesek vagyunk rá! vezetője, Sandra Bencic hiába jelentette be, hogy támogatnák az SDP kisebbségi kormányát, az SDP ettől még nagyon messze van az új kabinet életre hívásától.
Ettől függetlenül Plenkovic pártja sem lehet maradéktalanul elégedett, ráadásul már a választás előtt a parlamentbe jutott pártok többsége jelezte, nem hajlandó koalícióra lépni a HDZ-vel. A miniszterelnöknek kényelmesebb lenne megnyerni koalíciós partnernek a Haza Mozgalom helyett a Híd nevű formációt, ám a politikai erő vezetője, Bozo Petrov egyértelműen nemet mondott a konzervatívokkal való szövetkezésre.
„A HDZ-t ellenzékbe kell küldeni”
– fogalmazott.
Így a szélsőjobboldali Haza Mozgalom kerül a királycsináló szerepébe. A pártor irányító Ivan Penava láthatóan élvezi is ezt a helyzetet. „A kulcs az, hogy mindenkivel leülünk beszélni” – fogalmazott a politikus.
Az is sok kérdést vetne fel, ha a DP végül szövetkezne Plenkoviccsal. A pártját a centrum felé irányító miniszterelnök ugyanis kénytelen lenne szakítani eddigi politikájával, ami éles jobboldali fordulatot jelentene. Kénytelen lenne folyamatosan egyeztetni azokkal, akiket eddig szélsőségeseknek nevezett, s akiket a „terrorizmussal való flörtöléssel” vádolt. A nem éppen felhőtlen viszonyt jelzi,
hogy Plenkovic a HDZ egy kampánygyűlésén a DP egyes politikusait korrupt és gonosz embereknek nevezte.
A Vecernjli List szerint azonban akadhat egy másik opció is. Eszerint a HDZ a nemzeti kisebbségeken és a szerbek pártján kívül összefoghat a liberális IDS-szel és a Fokus Republikával. Bár ez utóbbi két formáció eredetileg elutasította a koalíciót a HDZ-vel, az eredmény hatására meggondolhatják magukat. Igaz, még „így se jönne ki a matek”, mert ez még csak 74 mandátumot jelentene, kettővel kevesebbet a kormányzáshoz szükségesnél.
Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán azt írta, a „horvátországi magyarok ismételten erőt mutattak” azzal, hogy Jankovics Róbertet küldik a zágrábi száborba. Más kérdés, hogy a horvát alkotmány egy parlamenti helyet garantál a magyar kisebbségnek, így nem világos, Szijjártó milyen „erőre” gondol.
Horvátországban elkezdődött a parlamenti választásAlkotmányos zűrzavar HorvátországbanFeje tetejére állította a horvát belpolitikát Zoran Milanovic elnök, újra indul a kormányfői tisztségért