Március végén vált nyilvánossá az a törvényjavaslat, mely igencsak felforgatta a magyar könyvszakma életét, azóta is folynak a találgatások, hogyan befolyásolná a könyvkiadók és könyvterjesztők munkáját, ha megszavaznák a javaslatot, amely egy évig beleszólna egy kiadvány árának megszabásába.
Máshol bevált, itt aggályokat kelt
A könyvek árkötöttségéről szóló törvényjavaslat lényege, hogy a megjelenéstől számított 365 napig a kiadó vagy a könyvet elsőként behozó importőr által megállapított fogyasztói árat tartani kell, azt semmilyen módon nem szabad változtatni, és ahhoz képest legfeljebb 10 százalék kedvezményt lehet adni a könyvre. A javaslat akkor érvényes egy nem Magyarországon kiadott könyvre, ha az összes értékesítendő példány legalább 50 százalékát hazánkban értékesítik.
Nemes Gábor, az Európa Könyvkiadó ügyvezetője lapunk megkeresésére elmondta: – A törvénytervezet egyértelmű vesztesei a vevők, a szerzők és a kiadók lesznek. A kiadók finanszírozzák a könyveket, az eredeti javaslat szerint a kiadókat védte volna a jogszabály, ezzel szemben most pont a kiadókat hozza nehéz helyzetbe – fejtette. Hozzátéve: a jogszabály életbe lépésével a kiadók kevesebb kockázatot fognak vállalni, olyan könyveket ritkábban fognak finanszírozni, amelyeknél bizonytalan a sikeresség. Továbbá: elsőkönyves szerzők, Magyarországon még meg nem jelent külföldi szerzők könyveiből kevesebb fog megjelenni.
A bárki által olvasható törvénytervezet külföldi mintát emleget, ahogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) is abban a törvényjavaslatban, amelyet már bő tíz éve írtak a kötött könyvárrendszerről, ezt többször küldték el az állami döntéshozóknak, ám arra sosem kaptak választ. Az MKKE javaslata a 2002-es német szabályozást tekinti mintának, és jócskán eltér a kormány honlapján megjelent törvényjavaslattól, arról nem is beszélve, hogy utóbbi kapcsán néhány napot hagytak a javaslat véleményezésére, a javaslat kapcsán nem történt szakmai egyeztetés a hazai könyvpiac egyetlen reprezentatív szervezetével, azaz a MKKE-vel.
Védvonalról célkeresztbe
Ahogy a kormány javaslatában, úgy az MKKE-nél a kiadó határozhatja meg az árat, ami a kiadástól számított egy évig érvényes. Ám az MKKE-nél kikötés, hogy a kiadó engedélye nélkül az összeg nem változtatható meg – azaz az engedélyével igen. Ez a tervezet nagyobb beleszólást enged a kiadónak a könyvértékesítésbe, amely – ellenben a friss javaslattal – éppen elősegíti a könyvek szélesebb körű elterjesztését. Hiszen ahogyan a MKKE tervezete fogalmaz: „a könyvek ugyanis nem csupán gazdasági, hanem egyúttal és mindenekelőtt kulturális termékek, szellemi értéket, tartalmat közvetítenek. Minél szélesebb körű elterjesztésük, megismertetésük döntő módon befolyásolja az egész társadalom kulturális arculatát, az oktatás hatékonyságát.” Az MKKE a kötött árak rendszerét épp azért ajánlotta a kormány figyelmébe, hogy megvédje a kisebb könyvesboltokat a nagy tőkeerővel működő kereskedelmi láncok profitéhségétől, valamint a webáruházak túlzó, akár 50 százalékos akcióitól, mellyel a könyvpiac kisebb szereplői nem tudják fölvenni a versenyt. Az MKKE javaslata is foglalkozik az adható kedvezményekkel, azonban csak a kiemelt könyves rendezvényekre, továbbá az online könyvértékesítésre koncentrál, előbbi esetében 15, utóbbi esetében 20 százalékban maximalizálná az árengedményt.
A könyvesbolti és a webes árak között óriási különbségek lehetnek. Nemes Gábor hangsúlyozta: – Jelenleg a kiadók a saját online felületeiken kedvezőbb áron, nagyobb kedvezményekkel tudják értékesíteni a könyveket, hiszen az online kereskedelem jelentősen olcsóbb, mint a könyvesbolti értékesítés, ahol a könyvek fogyasztói árának több mint a felét teszi ki a kereskedő árrése. – Az Európa Könyvkiadó ügyvezetője kiemelte, hogy mivel megszűnik, vagy csökken az árverseny az újdonságok piacán, a legnagyobb választékkal rendelkező bolthálózatok és hozzájuk tartozó online áruházak irányába terelődhet a forgalom.
A könyvpiac kisebb szereplői döntés elé kerülhetnek: vagy megszűnnek, vagy betagozódnak, ennek nyomán egy adott piaci szereplő kerülhet monopolhelyzetbe, amely akár kész „könyvkartellhez” vezethet. Nem lenne túlzottan meglepő, ha a Magyarországon épp egy kormányközeli érdekeltségű cég kezébe kerülne a könyvkiadás és könyvkereskedelem jelentős része.
Kényszeredett leleményesség
– Mi alapvetően a versenyt, az olvasáskultúrát és a könyvvásárlást ösztönző javaslatokat jobbnak tartanánk, ha már az állam minden áron szabályozni akarja a piacot – jelentette ki a javaslat kapcsán Halmos Ádám, az Open Books alapítója, aki a témában megszólalókkal egyetemben úgy látja, bár a végleges törvénytervezet egyelőre nem ismert, a nyilvánosságra hozott javaslatot alapvetően a szerzők, az olvasók és a kiadók érdekeivel is ellentétesnek látják. – Egy dolgot szolgál: tovább erősítheti a kulturális uniformizációt azáltal, hogy az új könyvek megjelenésekor még kevesebb kockázatot vállalhat egy kiadó, hiszen nem lesz lehetősége egy évig árkedvezménnyel segíteni a vásárlói döntést. Azaz csak azt adhatja majd ki, aminek a sikerében biztos. A kisebb példányszámú, szűkebb érdeklődésre számot tartó könyvek (melyek például kulturális szempontból nagyon fontosak lehetnek) kárvallottjai lennének egy ilyen helyzetnek.
A könyvkiadásban meghatározó az első három-négy hónap egy frissen megjelent könyv eladásakor. Nemes Gábor állítja, általában ekkor veszik meg a legtöbb példányt, ilyenkor kerülhetnek a könyvek kiemelt polcokra a könyvesboltban. – A kiadó a könyv marketingjére is ilyenkor tud költeni. Ezt követően, a legtöbbször a karácsonyi szezon után, januárban a könyvesbolthálózatok visszaküldik a készlet egy részét a kiadónak, raktároznia kell és megpróbálja saját maga értékesíteni. – Az Európa Könyvkiadó ügyvezetője kérdésünkre elmondta, a törvénytervezet mindenféle akciózást kizár, amely a kritikus 10 százalékot meghaladja, ezáltal a könyves eseményeken vagy ünnepekkor megszokott, vásárlás mellé kapható ajándékkönyvek sem adhatók. Holott ezek a kedvezmények népszerűek az olvasóközönség körében.
Nyilvánvaló, hogy a törvény esetleges hatálybalépése komoly fejtörést okozna a kiadóknak. Halmos Ádám a kérdésre, miszerint számolnak-e valamilyen változtatással a kiadó működése kapcsán az árkötöttség miatt, úgy válaszolt: – Hozzászoktunk ahhoz, hogy a munkánkat, a kiadói vagy akár értékesítési stratégiánkat a körülményekhez kell hangolnunk. Egy ilyen törvénytervezet esetleges bevezetése is kényszeredett leleményességet eredményezne. Számtalan ötlet merülhet fel annak kapcsán, hogy egy rossz szabályozás negatív következményeit miként lehet kivédeni. Más kérdés, hogy az ilyen jellegű piaci önvédelem mennyire előremutató, és mennyiben segíti a sokszínű és sokféle igényt kiszolgáló hazai könyvkultúra fejlődését. Az Open Books a szerzők és olvasók közötti élő és szellemi értelemben vett kapcsolódásokat, találkozásokat keresi. Eddig és eztán is ezen fogunk dolgozni – zárta szavait.
A törvényjavaslat kapcsán megkerestük a Libri-Bookline Zrt.-t, akik válaszukban jelezték, egyelőre annyit tudnak mondani, hogy a Libri az MKKE elnökségi tagjaként részt vesz a szakmai egyeztetésekben.
Változó szabályozás Európában
Több európai országban vezették be a rögzített könyvárakra vonatkozó szabályozást. Ez előírja a kiadók (vagy könyvimportőrök) számára, hogy egy bizonyos könyvre megállapított árat minden könyvesboltnak, eladónak tartania kell, nem kínálhatja kisebb árért és bizonyos esetekben nem is lépheti túl. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az egységes árakra vonatkozó jogszabályok a tagállamok hatáskörébe tartoznak, de tilt minden ilyen megállapodást a határokon átnyúló piacokon.
A könyvek árrögzítésére vonatkozó jogszabályt 1981-ban vezették be Franciaországban. Ez modellt jelentett több európai ország számára. Németországban 2002-ben vezették be a könyvek árának rögzítéséről szóló törvényt, egy 1880-as évekbeli jogszabály módosítása alapján. Ennek értelmében egy bizonyos előkészítő szakasz után, amelynek során a könyvek alacsonyabb áron értékesíthetik a könyvet a hivatalos megjelenési dátum előtt, a rögzített könyvárak érvényesek. A kiadó nyilvános nyilatkozattal 18 hónap elteltével megemelheti az egyes könyvek rögzített árát.
2013-ban már tizenegy uniós országban alkalmaztak hasonló szabályozást, köztük Ausztriában 2000 óta és Horvátországban 2007 óta. A Cseh Köztársaságban, Észtországban, Finnországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Izlandon, Lengyelországban, Svédországban, Svájcban és nem rögzítették a könyvárakat.
Az angolszász és skandináv országokban különösen nagy a rögzített ár elutasítása – Finnországban például megszüntették ezt a gyakorlatot. A szabályozást irracionálisnak tartják és úgy vélik, az ellentmond a szabad piacgazdaság szabályainak.
Csehországban ugyan nincs rögzített ár, de a kormány hatékony intézkedéssel igyekszik javítani a könyves piac helyzetén. Idén januárban nulla százalékra vitték le a könyvek áfáját. A Cseh Könyvkereskedők és Kiadók Szövetsége (SČKN) szerint ez egy az utolsó pillanatban tett intézkedés volt, mert egyre súlyosabb az ágazat válsága. 2022-ben a cseh könyvpiac elérte a 8,4 milliárd cseh korona forgalmat, ami éves szinten három százalékos csökkenést jelentett. Az könyveladásból befolyt bevétel 7,4 milliárd volt, ami az előző öt év legalacsonyabb értékének felelt meg és éves szinten mintegy 3,5 százalékos csökkenést jelentett. A könyves szakma tehát még nem tért magához a Covid-járvány miatti lezárások után, ráadásul válságot válság követett: az ukrajnai háború következtében az energiaköltségek meredeken emelkedtek, és az egekbe szökött az infláció.
