„Köztéri emlékjelet” avatott Karácsony Gergely főpolgármester kedd délelőtt a Boráros téren. Varga Tamás szobrászművész alkotása arra emlékeztet, hogy Horthy-liget néven 1944 márciusától 1944 augusztusáig gyűjtő- és internálótábor működött a Csepel-szigeten. Schiffer János, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) elnöke adatai szerint a táborban összesen mintegy hétszáz ártatlan embert tartottak fogva: közöttük a korszak neves újságíróit, szerkesztőit, íróit, színművészeit, jogászait. Mintegy kétszáz embert innen hurcoltak el Auschwitzba.
A főpolgármester délután aztán részt vett a fővárosi levéltárban tartott eseményen is, ahol Kenyeres István főigazgató és Sipos András főosztályvezető arról számolt be:
a közelmúltban szenzációsnak minősíthető – fal mögé rejtett – ügyiratokat, lakáskérelmeket találtak egy Kossuth téri lakás felújítása során.
A szóban forgó épületben működött az 1944 júliusában felállított Budapest székesfőváros és környéke lakásügyi kormánybiztosának hivatala. A dokumentumok – ezek közül néhányat kiállítottak a helyszínen – arról tanúskodnak, hogy milyen megdöbbentő harc folyt a lakásokért, mennyi igény jelentkezett a zsidók összeköltöztetése folytán megürült ingatlanokra. Az „ügyintézés” még akkor is zajlott, amikor a szovjet csapatok már Budapest határában voltak.
Sulyok Tamás: Személyes múltamat is vállalva hajtok most fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt2015-ben ugyanebben az épületben, egy másik lakásban az úgynevezett „csillagos házak” kijelölésének előkészítéséhez használt 1944-es adatszolgálati ívekre bukkantak. A kutatók sokáig abban a hitben voltak, hogy ennek az időszaknak a lakásügyi iratai megsemmisültek.
