- Ellenségeskedés a végletekig

A horvát választási kampányokat sosem a visszafogottság jellemezte, a mostani azonban még talán a szokottnál is durvább volt. Tetőfokára hágott az ellenségeskedés a két régi rivális, Andrej Plenkovic miniszterelnök és Zoran Milanovic államfő között. A szociáldemokraták az elnököt listavezetőjükként akarták indítani, erre azonban az alkotmánybíróság nemet mondott, illetve csak abban az esetben engedélyezte volna, ha Milanovic lemond az államfői tisztségről. Erre azonban nem volt hajlandó. A verbális kirohanásairól, szélsőséges a politikai korrektséget semmibe vevő kijelentéseiről ismert Milanovic jelölése mögött az állhatott, hogy személyével több esélye nyílt volna a koalíciókötésre a szociáldemokratáknak, s esetlegesen behozhatták volna partnernek a szuverenista Híd pártot és közvetlen partnereit. A szociáldemokraták legnagyobb nehézsége ugyanis az, hogy kevesebb potenciális partnerre támaszkodhatnak, mint az Andrej Plenkovic által vezetett Horvát Demokratikus Közösség (HDZ). A baloldali párt még számíthatna az erősen baloldali húrokat pengető „Képesek vagyunk rá!” formációjára, de ez a párt várhatóan csak néhány képviselői helyre tesz szert a 151 tagú parlamentben.

A HDZ a 2020-as választás során 67 mandátumot szerzett, ennél biztosan kevesebbre tesz szert, azóta csökkent a párt népszerűsége. Felmérések szerint a HDZ koalíciós partnereivel 29, az SDP szintén a kisebb partnerekkel 25 százalékra számíthat. A HDZ mind rosszabb megítélése mögött a kormány egyes tagjainak korrupciós ügyei állnak. Senada Selo Sabic, a Fejlesztési és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa az osztrák Der Standardban a HDZ-t találóan a "korrupció és a hivatali visszaélések kiképzőtáborának" nevezte. Jellemző, hogy Plenkovic 2016-os első kabinetjéből mindössze három miniszter maradt meg. Lovro Kuscevic volt építésügyi miniszter ellen hivatali visszaélés miatt folyik eljárás: mezőgazdasági földterületeket építési területnek neveztek ki. Darko Horvat volt gazdasági minisztert 2022-ben tíz napos előzetes letartóztatásba helyezték, mert törvénytelen módon biztosított állami „ösztönzőket” egyes vállalatoknak. Az Európai Ügyészség is vizsgálja Gabrijela Zalac uniós alapokért felelős volt miniszter és három alkalmazottja több mint 1,3 millió eurós visszaélését. Tomislav Tolusic, a HDZ korábbi mezőgazdasági minisztere ellen is vizsgálat folyik.

A legnagyobb felháborodás azonban Ivan Turudic főügyésszé való kinevezése keltette, aki olyan kétes hírű személyiségekkel áll kapcsolatban, mint a Dinamo Zagreb focicsapat szökésben lévő korábbi főnöke, Zdravko Mamic. Turudicot a HDZ-hez, illetve Penkovichoz is közel állónak tartják.

Egy valószínűsíthető forgatókönyv, hogy a voksolás után a HDZ a szélsőjobboldali Haza Mozgalommal lép koalícióra. Ez azonban nehéz kormányzást vetít előre. Plenkovic ugyanis politikailag mérsékelt személyiség, aki sosem támogatta a szélsőségesen nacionalista ideológiát.

Milanovic elnökként elviekben megpróbálhatja megakadályozni a HDZ kormányalakítását. Ebben az esetben azonban valószínűleg ismét az Alkotmánybíróság lépne közbe.