Újságírói pályám egyik legnagyobb mulasztását már a kezdet kezdetén elkövettem. Egy-két éve voltam abban az időben a szakmában, igencsak tanultam még, mit, miért és hogyan csinálnak a médiamunkások a szerkesztőségekben, amikor váratlanul rám mosolygott a szerencse.
Egyik legkedvesebb gyerekkori barátom nem sokkal az 1986-os érettségink után disszidált, ami általános megdöbbenést keltett ismerősi körünkben. Tibi egészen jó képességű srác volt, jogra felvételizett, nem esélytelenül, de néhány ponttal lemaradt. Nyerő típusú ember volt, alighanem a kudarcot nem tudta hova tenni – így fejtettem meg magamban a történteket. Egy ismerősével bécsi IBUSZ-útra fizetett be. Kint maradtak, így kerültek az osztrák fővárosi melletti menekülttáborba. Amennyire tudom, keserves hónapok következtek, végül Tibi amerikai vízumot kapott, és az Egyesült Államokba mehetett.
Már amerikai állampolgár volt, amikor először hazajött, és szorgalmasan végiglátogatta a barátait is, így testvéremmel közösen bennünket is felkeresett. Folyóparti nyaralónkban remek esetét töltöttünk együtt – ahogyan a költő mondaná – megkoszorúzva női karoktól. Tibi főzött, mesélt, és egészen elképesztő volt, ahogyan ebben a szanazugi estében megelevenedett gyerekkorom egyik legfontosabb, és sok tekintetben csodált alakja. Sztorizni, viccet mondani nála jobban nem lehet, és ennek aranyfedezete volt, hogy a mögötte álló tíz évben annyi minden történt vele, mint mással egy élet alatt sem.
Éppen abban az időben zajlott a kettős gyilkossággal vádolt amerikai futballista, a korábbi NFL-sztár, O. J. Simpson pere, amit a CNN-nek köszönhetően itthonról is élőben követhettünk.
Magyarországról értettük is, nem is, azt az elképesztő médiaérdeklődést, ami a bírósági tárgyalást övezte. Volt valami megmagyarázhatatlan abban, hogy egy büntetőper akkora nyilvánosságot kap, mint O. J. Simpsoné.
Úgy hittem, társaságunk egyetlen tagja sem kételkedik a vádlott bűnösségében.
Ekkor szólalt meg Tara, Tibi amerikai felesége. "Kislányként a térdén lovagoltam, játszottam vele, együtt bohóckodtunk, rengeteget nevettünk és hülyéskedtünk egymással. Nagyon jó ember, képtelenség, hogy gyilkoljon" – mondta, ami után hirtelen megszólalni sem tudtunk. Férje magyarázta el a helyzetet. Tara szerb származású apja az egyik magas rangú vezetője volt O. J. Simpson klubjának, a Buffalo Bills-nek. A kislány természetes módon járt a csapat székházában és edzésein, itt és így ismerkedett össze a később gyilkossággal vádolt sztárral, és lettek a szó sajátos, mégis legjobb értelmében barátok.
Tara, beszélnél nekem erről? – csaptam le, mert újságíróként azonnal „szolgálatba helyeztem” magam, és már láttam magam előtt, hogy a Magyar Hírlapban, a Népszabadságban vagy a HVG-ben fog megjelenni az interjú, nem abban a picinyke megyei napilapban, ahol akkor robotoltam. Időpontot egyeztettünk, ám Tarának váratlanul, talán éppen édesapja váratlan betegsége miatt vissza kellett utaznia az Államokba.
Az interjú így soha nem készült el.