egészségügy;CT;államosítás;MRI;

- Az Orbán-kormány egy évvel elhalasztaná a CT- és MR-vizsgálatok államosítását, mert nincs elég állami kapacitás

Az, hogy pontosan milyen jellegű kapacitásproblémák vannak, már nem derül ki az erről szóló kormányrendelet-tervezetből.

November helyett egy év átmeneti időszak után, csak 2025 vége felé vezetnék be a CT és az MRI vizsgálatok még tavaly nyáron eldöntött államosítását. A kormány ugyanis már most látja, hogy nem tud minden feltételt biztosítani – vette észre az erről szóló kormányrendelet-tervezetben a hvg.hu.

A dokumentum szerint csak 2025 november 1-től vezetnék be teljes körűen a CT és az MRI vizsgálatok államosítását. Addig, ahol szükséges, maradhatnak az egészségbiztosítóval szerződő magánszolgáltatók is, ezt rögzíti a tervezet, amelyből kiderül az is, hogy a nagy lendülettel elhatározott államosítás halogatásának indoka egyszerű:

„nem áll rendelkezésre elégséges állami kapacitás”. 

Az, hogy pontosan milyen jellegű kapacitásproblémák vannak, és területileg ezek az ország mely részeit érintik, a tervezetből már nem derül ki.

Az egyébként már a vonatkozó törvény júliusi elfogadásával biztossá vált tervek alapján tudható volt, hogy a feladat nem könnyű. Sőt, a szakma szereplői és a Magyar Orvosi Kamara is arra figyelmeztetett, hogy a lépés „tovább ronthatja a diagnosztikában és a járóbeteg-szakellátásban már jelenleg is kritikus mértékű szakemberhiányt, növelheti a várólistákat, rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a szív- érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit, és még több beteget kényszerít a magánellátásba”.

A korábbi döntés értelmében idén novembertől csak az állam végezhetett volna közfinanszírozott képalkotó, CT- és MR-vizsgálatokat. Azoknak a magánszolgáltatóknak, amelyek ezen a területen még részt vesznek a közellátásban, hacsak nem kapnak ellátási érdekből átmenti mentességet, november végéig megszűnt volna a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) járó finanszírozásuk.

Tavaly nyáron a hvg.hu-nak nyilatkozó Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára kiemelte, hogy a magánszolgáltatók továbbra is végezhetnek ilyen vizsgálatokat, „tehát ez nem olyan lesz, mint a meddősségkezelés, ahol tényleg teljes állami tulajdonba vonás történt”. Ugyanakkor arra is hivatkozott, hogy csak „tiszta vizet szeretnének önteni a pohárba”, hogy „amikor egy beteg bemegy egy közfinanszírozott egészségügyi intézmény kapuján, biztos lehessen abban, hogy közfinanszírozott keretek között fogják ellátni”. A „tiszta víz” mellett az államtitkár emlegette még a már a meddőségkezelésnél is érvként előadotthoz hasonlóan a „szürkezónát” is.

Csakhogy a közfinanszírozott magánegészségügyi ellátás egy végtelenül szigorúan szabályozott piac, ahol az állam határozza meg az árat, a szolgáltatás minőségét, hogy mennyit lehet belőle nyújtani, és hogy kit enged be a piacra. Ebben a rendszerben a hvg.hu szerint a CT- és MR-vizsgálatok egyharmadát magáncégek végezték el, vagy magánrendelőkben, vagy állami intézményen belül működtetett saját részlegen.

A testület bukott elnöke felhívta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik oktatójának figyelmét arra, hogy Lupkovics Beáta „nagyon fél” a vizsgától. Az oktató azt mondta neki, nyugtassa meg.