Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy az ügyészségi nyomozás érdemi eredményre jut a Magyar Péter által közzétett hangfelvétel kapcsán, és kiderül, hogy amit Varga Judit állított, igaz. Vagyis bebizonyosodik, hogy „Rogánék” valóban kihúzatták magukat a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagaiból, ahogy azt a volt igazságügyi miniszter mondja a titokban rögzített felvételen. De kételkedem abban is, hogy „Tóni, Barbara, Ádám” az ügyben játszott szerepéről bármi egyebet megtudhatunk, azon túl, hogy az ügyészség is tudja, kicsoda Tóni, Barbara és Ádám.
Kételyeimet az ügyészség elmúlt évtizedes töretlen gyakorlata táplálja, s az a körülmény, hogy előbb Fürcht Pál főügyész, majd hétfőn a parlamentben Polt Péter legfőbb ügyész is jó előre – már a nyomozás befejezése előtt – kizárta, hogy az ügyészségi iratokba bele lehetne piszkálni. Mindketten arra hivatkoztak, hogy egy ilyesminek nyoma kell, hogy legyen. Ami ezek szerint azt is jelenti, hogy ilyesminek nincs nyoma, s nem is lesz – teszem már én hozzá. És persze az sem megnyugtató, hogy maga az ügyészség vizsgálja, hogy az ügyészségi iratokkal történt-e manipuláció.
Polt hétfőn először szólalt meg a hangfelvétel közzététele óta; nagy kár, hogy a legfőbb ügyészt kérdező ellenzéki képviselők nem firtatták Varga rá vonatkozó szavait. Az exminiszter ugyanis exférje kérdésére – ha Schadl Rogán embere volt, akkor őt miért nem mentették ki – azt mondja a felvételen: „ez azért történhetett meg, mert az ügyészségen belül Polt nem ura a helyzetnek”. Amit csak úgy lehet érteni, hogy a Schadlre vonatkozó anyagok azért maradtak az ügyészségi iratokban, mert Polt „nem ura” a helyzetnek, magyarul: az ügyészség a legfőbb ügyész ellenére emelt vádat a korrupciós ügyben. Kíváncsi lennék, vajon erre a momentumra is kiterjed-e az ügyészség nyomozása. De Vargát nem érheti szó: épp Polttól tudjuk, hogy a hamis vádat az követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. Ő pedig egy magánbeszélgetésben mondott valamit...