Az 1704 milliárd forintos brutális februári deficit után márciusban is hatalmas hiánnyal zárt az államháztartás: a március végén a deficit 2321,4 milliárd forint volt, ami a költségvetési törvényben egész évre tervezett és engedélyezett 2514 milliárd forint 92,3 százaléka.
Az Orbán-kormány már korábban bejelentette, hogy idén is képtelen lesz tartani a költségvetési hiányt, ezért az eredményszemléletű deficitet fel is emelte a GDP 2,9 százalékáról a bruttó hazai termék 4,5 százalékára, ám pénzforgalmi hiánycélt mind a mai napig nem közölt. A Pénzügyminisztérium (PM) közlése szerint dolgozik a 2024-es költségvetés módosításán, de hogy mekkora hiánnyal terveznek, azt még nem tudni.
Már februárban összeomlott a költségvetés, az Orbán-kormány az egész éves hiánycél kétharmadánál tartMárciusban a bevételek a kiadásoktól 617,4 milliárd forinttal maradtak el, vagyis tetemes a különbség, még ha kisebb is akár a tavaly márciusi egyhavi adatnál és a brutális február végi 1704 milliárd forintnál. Így az első negyedév végén már 2321 milliárd forint hiányzott a kasszából. Ilyen magas első negyedéves adat még soha nem volt a magyar államháztartás történetében.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint azért lett ilyen magas a hiány, mert egyes államkötvény sorozatok kamatfizetése az első negyedévben volt esedékes, így a lakosságnak kifizetett hozamok jelentős növekedést mutattak még márciusban is. A kifizetett kamat március végéig 1241,3 milliárd forintot tett ki, amely 604 milliárd forinttal volt magasabb az előző évi azonos időszak teljesítésénél - írták.
Csakhogy a PM Eurostatnak küldött idei költségvetési előrejelzéséből tudjuk, hogy erre az évre 3951 milliárd forintnyi kamatkiadással számolnak, vagyis az első negyedévi adat ugyan meghaladja némileg az időarányos kamatkiadást, de mindez nem magyarázat a magas hiányra. Vagy megfordítva a dolgot: az év hátralévő részében még mintegy 2700 milliárd forintot ki kell fizetni.
A PM másik magyarázata, hogy a nyugdíjakra és az egészségügyre többet költöttek mint tavaly. A rezsivédelemmel és közüzemi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos kiadások március végéig 461,3 milliárd forintot tettek ki – írták, de azt nem tették hozzá, hogy ezen a soron már az előző évhez képest 218 milliárdot megtakarítottak.
A PM rövid közleménye nem beszél a bevételekről, pedig itt óriási lyuk tátong a költségvetésen, különösen az elmaradó áfabevételek fájnak az államnak. Februárban 1,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, vagyis a tavalyi nagy mélységekhez képest sem tudott jelentősen emelkedni a boltokban az eladás, emiatt már most több százmilliárdos kiesés látható az áfabevételeknél. A következő hónapok várható költségvetési politikájáról a PM nem nyilatkozik, pontosabban annyit közöltek, hogy a „kormány elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett”, ez dekódolva azt jelenti, hogy - szigorúan a választások után - adóemelésekre és kiadáscsökkentésre kell számítania a lakosságnak. Az elemzők szerint nem közvetlenül a lakossági adókat emeli meg a kormány, de ha például a kiskereskedelmi különadóhoz nyúlna, azt az emelkedő árakban végső soron a háztartásoknak kell megfizetniük, vagyis a választások után nem kerülhetők el a megszorítások.
Nem hisznek az Orbán-kormánynak az elemzők, kabinet vélhetően már a megemelt államháztartási hiánycélt sem tudja tartani