A 2022-es év májusától gyakorlatilag összeomlott az EU orosz gázbehozatala – számoltuk ki az Európai Unió statisztikai hivatalának részletes kimutatásaiból. Ez alátámasztani látszik az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének március végi Facebook-üzenetét, miszerint a Magyarországon kívüli uniós tagállamok túlnyomórészt már leváltak az orosz gázról, de – az Orbán-kormányt leszámítva – a többi kabinet is világos menetrendet hirdetett a váltásra. Ezzel sokadszorra cáfolták Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter évek óta – tartalmában és stílusában is – változatlan, kioktató jellegű fordulatát, miszerint Magyarország fizikai okokból nem tud leválni az orosz gázellátásról. A valótlanságokat hirdető fideszes propaganda tükrében nem lehet elégszer nyomatékosítani, hogy az érintett országok sem nem önszántukból, sem nem brüsszeli parancsra hagytak fel az orosz vezetékes gáz vásárlásával: az Ukrajna lerohanása ellen legélesebben kikelő tagállamok gázcsapját, mondvacsinált okokból, 2022 tavasz végén, éppenséggel Putyin zárta el. Az EU máig nem tiltja az orosz fűtőanyag behozatalát, amely lehetőséget Magyarország, Ausztria és Szlovákia mellett, felmérésünk szerint, néhány kevéssé szem előtt lévő állam is kihasznál. (Bár az EU szabott bizonyos árkorlátokat, a tőzsdék megnyugvásával eme, az Orbán-kabinet által amúgy is elszabotált intézkedéseket, végül nem kellett érvényesíteni.) A kormányholdudvar valahogy mindig a Fidesz-propaganda főbb tételeit felismerő „szakértőinek” ugyanakkor furamód ezt is sikerül Brüsszel ellen fordítaniuk, kétarcúsággal vádolva azokat a tagállamokat, amelyek egyre több, hajókon szállított, LNG-nek nevezett, cseppfolyósított földgázt vesznek Moszkvától. Az Eurostat-kimutatásból ugyanakkor kiderül, hogy az orosz LNG-behozatal uniós szintje már 2019-ben megugrott, olyannyira, hogy tavaly még csökkent is.
Bár tapasztalataink szerint az Eurostat országonkénti gázbehozatali adatbázisa kissé foghíjas – például hiányzik a fontos német vagy osztrák adatsor és néhány más állam adatát is csak becsülni lehetett -, a folyamatok érzékeltetésére tökéletes.
Az érdemi adatot szolgáltató 18 tag – valamint az azóta kiváló Egyesült Királyság – a 2019-es csúcsévben közel 98 milliárd köbméter orosz gázt vásárolt. Bár az összesített érték a háború kitörését közvetlenül megelőző, de már jelentős áremelkedést hozó 2021-es évben is megközelítette e szintet, 2023-ban már csak 37 milliárd köbméter érkezett az ukrajnai agresszortól. Viszont abból az orosz LNG (visszagázosítva) közel 22 milliárd köbméteres mennyisége most először haladta meg a vezetékesét – ráadásul rögtön mintegy 40 százalékkal. Viszonyításképp: az EU összesített, szintén folyamatos esést mutató gázigénye tavaly körülbelül 350 milliárd köbméterre rúgott.
A listán szereplő, Magyarországhoz hasonló helyzetű államok közül a cseh behozatal például több milliárd - 2001-ben még közel 14 milliárd - köbméteres behozatala 2023-ra 206 millió köbméterrel lényegében lenullázódott.
Csehország azért is fontos példa, mert a kormánypropaganda a váltás fizikai akadályai közé sorolja, hogy Magyarországnak nincs saját tengerpartja. Prága ugyanakkor, természetesen, közeli, kikötői LNG-átfejtőt működtető államokkal szerződött, ami nem összetettebb feladat a háború sújtotta, bezárással fenyegetett orosz ellátási útvonal fenntartásánál. A Lengyelországba irányuló, 2021-ig évi 12-13 milliárdos orosz gázbevitel teljességgel lenullázódott. Igaz, egy nagyobb város egy téli napi fogyasztásának megfelelő éves LNG-forgalmat azért jelentettek. A szlovének korábban évi néhány százmillió, illetve a lettek és a románok hagyományosan 2-3 milliárd köbméteres orosz behozatala tavaly lényegében szintén lenullázódott, de a 2023-as bolgár mennyiség se maradt sokkal több. (Utóbbi azért fura, mert Putyin elvileg a dél- balkáni állam gázcsapját is elzárta, amely így csak az orosz gáz továbbítását végezheti, többek között Magyarország felé.) Ugyanez mondható el az észt és litván vezetékes szállításokra, ahová ugyanakkor, szintén jelképes mennyiségben, de érkezik orosz LNG. Olaszországba a korábbi évtizedek akár 40 milliárd köbmétert is meghaladó mennyisége után 2022-ben 18 milliárd, 2023- ban pedig 3,6 milliárd köbméter orosz gáz érkezett. Igaz, e két év során jelképes mennyiségű orosz LNG-t is kaptak. A vezetékes gázszállítás két kakukktojása (a listán nem szereplő Ausztria mellett) Magyarország és Szlovákia. Hozzánk a 2022-es, 6,6 milliárd köbméter után tavaly 7,2 milliárd köbméter keleti gáz érkezett, míg északi szomszédunk mennyisége 3,6 milliárdról 3,9 milliárdra nőtt. Igaz, korábban Pozsony és Bécs szintén világos leválási menetrendet hirdetett. A legnagyobb mennyiségű orosz LNG, körülbelül 8 milliárd köbméter tavaly a spanyol partokhoz érkezett. Ez 2019 óta évi körülbelül egymilliárd köbméteres bővülést mutat. A franciák 5,7 milliárd köbmétert vettek, ami 2019 óta nagyjából állandó. (Bár az Eurostat Párizstól csak vételárat kap, így itt a mennyiségi becslésre az adott hónapban a Moszkva által az EU-ban alkalmazott átlagárakat alkalmaztuk. De ha már itt tartunk: Franciaország 2018 óta 12 milliárd eurót fizetett Moszkvának az LNG-ért.) Alig maradnak el mögöttük a belgák, ahová viszont tavaly a korábbi mennyiségek közel kétszerese, 5,2 milliárd köbméter orosz LNG érkezett. A hollandok 1,8 milliárd köbmétere ugyanakkor éppenséggel feleződés. Néhány százmillió köbméter orosz LNG-t vettek még a portugálok, a finnek és a svédek is. Összességében elmondható, hogy bár Európába egyre több orosz LNG érkezik, az még mindig nem lépi át a megmaradt vezetékes szállítások nagyságrendjét.
Amint azt korábban már közöltük, Magyarország orosz gáztarifája, az LNG-vel együtt rendelkezésre álló 13 uniós adatból, mindig a legmagasabbak közé tartozik. Bár 2024. januárjában „visszacsúsztunk” a harmadik helyre, nálunk csak a jelképes mennyiséget vásárló csehek és hollandok fizettek többet. Az EU a kieső orosz szállításokat norvég, algériai és azeri vezetékes gázzal, illetve egyesült államokbeli, katari, algériai és nigériai LNG-vel váltotta ki.
Az LNG olcsóbb az orosz vezetékes gáznál
Magyarország minden fizikai kapcsolatot magáénak tudhat ahhoz, hogy akár máshonnan, piaci alapon is biztosítsa az ország gázigényeit - közölte kérdésünkre Kotek Péter, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa. A kínálat egyre bővebb, de korábbi tanulmányuk szerint 2025-2026-tól az uniós gázipari fejlesztések is biztosítják az ellátás egyenletességét. Mivel az LNG kikötői ára általában alacsonyabb az irányadó, holland tőzsde szintjénél, aminél viszont orosz vezetékes árunk általában - például lapunk kutatásai szerint is - magasabb, szinte bizton állítható, hogy ennél Magyarország is olcsóbban juthatna LNG- hez. A tényleges árarány ugyanakkor a kikötőtől a magyar határig terjedő szállítás ma még nem látható díjától függ - hangsúlyozta Kotek Péter. A REKK kutatója a váltás esetleges politikai szükségességét, a meglévő, magyar-orosz szerződés felmondhatóságát, illetve az azt kiegészítő, nagyobb beszerzések létjogosultságát, nem kívánta véleményezni.
