Januárban 774 millió köbméter orosz gáz érkezett Magyarországra – számítottuk ki a KSH tegnapi adatfrissítése nyomán, megerősítvén az általunk két hete az Eurostat akkori közlése alapján írtakat.
(Így a jövőben az Orbán-kormány által titkolt havi orosz gázárunkra vonatkozó becslésünket az EU statisztikai hivatalának közlései alapján tervezzük közölni.) Ez 76 százalékkal meghaladja a tavalyi év első havában érkezett mennyiséget, ami többek között azért fura, mert az enyhe tél során fűtőanyag-tartalékaink alig apadtak. Orosz gázárunk, a TTF-nek nevezett holland tőzsde irányadó, két hónappal korábbi, vagyis novemberi átlagértékét követve, 9 százalékkal csökkent. Januári tarifánk, kivételerősítő szabályként, ezúttal kissé az irányadó szintnél is olcsóbbnak bizonyult. Az elmúlt évek általános tapasztalata ugyanakkor, hogy orosz díjunk a 2021 vége óta érvényes kétoldalú szerződésben irányadónak tekintett, két hónappal korábbi holland tőzsdei átlagárnál rendre 5-10 százalékkal magasabb. Ezen alapuló korábbi számításaink szerint az ország 2023-ban 86 milliárd, 2022-23-ban pedig összesen 280 milliárd forintot vesztett Orbán és Putyin gázpaktumán. Mi több, az egyezménytől eltekintve, ugyanazt a mennyiséget a januári tőzsdei árak alapján beszerezve, számításunk szerint az ország januárban 37 milliárd, 2023-ban – hasonló képlet alapján - 318 milliárd, 2022-23-ban pedig összesen 564 milliárd forintot takaríthatott volna meg. A TTF idei alakulásából kiindulva orosz gázárunk áprilisig eshet, majd májusban 6 százalékkal nőhet. Bár ez alapján állandósulni látszik a köbméterenként száz forint körüli nagykereskedelmi árszint, az Orbán-kormány változatlanul nem hajlik az ennek több mint ötszörösére rúgó úgynevezett „lakossági piaci ár” csökkentésére.
Tovább esnek az igények
A korábbi időszak évi tízmilliárd köbméteréhez képest 2023. áprilisa és 2024. márciusa között az ország csupán 8 milliárd köbméter gázt fogyasztott - közölte tegnap az Energiaügyi Minisztérium. Ezzel túlteljesítettük az uniós elvárásokat. Bár a szaktárca a fejlemények kapcsán zöldenergia-programokat is sorol, szakértők szerint az igényeket nem ezek, hanem az enyhébb időjárás és a kormányzati rezsiemelés lohasztották.
