- DK-s dominancia a hármas szövetségben

Az ellenzéki pártok szavazóinak számát általában nem lehet automatikusan összeadni, a Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP és a Párbeszéd esetében azonban nemcsak össze lehet adni, hanem ez a szövetség 3-5 százaléknyi új szavazót is képes bevonzani – erről Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke beszélt keddi háttérbeszélgetésén. Kérdésünkre hozzátette: adatai szerint a szövetség jelenleg 23-25 százalékos támogatottságra számíthat a biztos szavazók körében.

Ahogyan arról a Népszava is hírt adott, a DK, az MSZP és a Párbeszéd a húsvéti ünnepek előtt jelentette be, hogy stratégiai szövetséget kötött egymással. Ennek részeként a három párt közös listát indít a június 9-ei fővárosi önkormányzati és európai parlamenti választáson. Az EP-lista összetétele erős DK-s dominanciát tükröz: az első négy helyen DK-s, az ötödiken MSZP-s, a hatodikon megint DK-s jelölt található, a párbeszédes csak a hetedik.

Megegyezés született arról is, hogy a három párt közös miniszterelnök-jelöltet állít majd a 2026-os parlamenti választáson. Bár konkrét név nem szerepel a megállapodásban, több mint valószínű, hogy a szociáldemokrata-zöld szövetség a DK-s Dobrev Klárát fogja indítani.

Molnár Csaba elmondta, hogy a szövetségkötésnek a közelmúlt történései ágyaztak meg, de annak nincs köze Magyar Péter színre lépéséhez: a tárgyalások ugyanis már korábban megkezdődtek. Akadnak kisebb pártok, amelyekkel a DK nem szeretett volna közösködni, mások viszont, amelyeket szívesen látott volna a szövetségben, nem akartak részt venni abban. Utóbbira példaként a Momentumot említette. (Az MSZP régóta a közös indulást favorizálja. A Párbeszéd tavaly ősszel – miután az LMP elutasította a két párt együttműködésével létrehozandó „zöld pólus” és a közös lista tervét – még azt az álláspontot képviselte, hogy önállóan indul az EP-választáson.)

A DK-s alelnök helyzetértékelése szerint mindkét oldalon, tehát a kormány és az ellenzék térfelén is dezintegráció, szétesettség tapasztalható. A Fidesz viszonylag rövid időn belül 1 millió, ezen belül kifejezetten a „kegyelmi pedofilügy” következtében 300 ezer szavazót veszített. Az ellenzéki térfélen ugyanakkor sok új párt jelent meg:

– fogalmazott Molnár Csaba. A három párt megállapodása egyfajta integrációs lépésnek tekinthető. A szövetséghez tartozik a DK mérései alapján a két legnépszerűbb ellenzéki politikus, Dobrev Klára és Karácsony Gergely főpolgármester.

A Demokratikus Koalíció – Molnár Csabát idézve – „elvégezte a házi feladatát Budapesten”: azokban a kerületekben, ahol a DK adja a polgármesterjelöltet, nincs nyitott kérdés. Még mindig képlékeny a helyzet azonban az V. és a XII. kerületben (a DK mindkét helyen előválasztást szeretne), valamint a XIV., XVI., XVII. és XXIII. kerületben. Ahol már hivatalban lévő ellenzéki polgármester van, a DK csak abban az esetben támogatja ellenjelölt állítását,

A közös fővárosi listán az első tízben hat DK-s, két-két MSZP-s és párbeszédes kap helyet. Molnár Csaba ebben az összefüggésben nem vette számításba a listavezető Karácsony Gergelyt, akivel újrázó főpolgármesterként kalkulál: az általa ismert felmérések szerint erre az esély a 100 százalékhoz közelít.

A vidéki Magyarországon az ellenzéki pártok nagyon sok helyen megállapodtak a polgármesterjelöltekről, de ez még nem mondható el Egerről és Miskolcról, vagy Dunakesziről, Győrről és Szigetszentmiklósról. Utóbbi három városban a DK szintén előválasztást tartana jónak, amit az időszűke ellenére az utolsó pillanatokban még meg lehetne tartani. Molnár Csaba a fideszes vezetésű városok közül Nagykanizsán és Szolnokon látja a legtöbb esélyt az ellenzék győzelmére. Kitért arra is, hogy a „kiábrándult fideszes választó” kategóriája szerinte nem létezik: olyan szavazók vannak, akik különböző okokból – például „Márki-Zay Péter ámokfutása” miatt – a Fideszhez csapódtak, ők azonban nem nevezhetők elkötelezett fideszeseknek.