Gáza Pedro Sánchez arra számít, hogy Spanyolország július előtt elismeri a palesztin államot. A közel-keleti körúton tartózkodó spanyol miniszterelnök egy újságírókkal folytatott informális beszélgetésen fejtette ki hétfő este a Palesztina elismerésével kapcsolatos terveit, amelyekről a spanyol EFE hírügynökség számolt be. Sánchez hétfőn utazott el a térségbe, Jordániába, Szaúd-Arábiába és Katarba is ellátogat. A spanyol szocialista kormányfő a háttérbeszélgetésen úgy vélekedett, hogy a következő hónapokban a nemzetközi színtéren olyan események sorozata fog történni, amelyek elősegítik, hogy más országok is csatlakozzanak az elismeréshez. Leszögezte, olyan döntésről van szó, amelyet a kormány fogad el, nem szükséges hozzá parlamenti jóváhagyás, de megígérte, hogy tájékoztatni fogja a törvényhozást.
Sánchez nem először lengette be a palesztin állam egyoldalú elismerését a Hamász és más palesztin terrorszervezetek október 7-i izraeli terrortámadását követő gázai háború során, ám mindeddig nem közölt időpontot. Március 22-én Brüsszelben az ír Leo Varadkar, a máltai Robert Abela és szlovén Robert Golob kormányfőkkel tartott egyeztetés után a vezető politikusok bejelentették: elkötelezték magukat Palesztina elismerése mellett, ami akkor fog megtörténni, amikor "pozitívan hozzájárulhat a konfliktus rendezéséhez és a körülmények megfelelőek". Hogy milyen pozitív elmozdulás történt e téren, azt Sánchez nem fejtette ki, mint ahogy azt sem, hogy milyen fontos nemzetközi történések sorozatára gondol, amelyek elősegítenék a palesztin államiság nemzetközi elismerését. Azt viszont elmondta, az a célja, hogy az elismerés ne elszigetelten történjen, hanem legyen egy országcsoport, amely vállalja ezt a felelősséget, mivel meglátása szerint ez segít a konfliktus megoldásában. Hozzátette, meg van győződve arról, hogy Európában van egy olyan kritikus tömeg, amely néhány uniós partnert rávesz erre a döntésre.
A spanyol kormányfő minden bizonnyal számíthat az említett három kormány vezetőire, és vélhetően abban sem téved, hogy Európa- és EU-szerte növekszik azon országok, kormányok száma, amelyek azon az állásponton vannak, hogy Izrael gázai háborúja során nem tesz eleget a humanitárius kötelezettségeinek, a gázai civilek helyzete pedig egyre tarthatatlanabb.
Izrael a szaporodó nemzetközi bírálatok ellenére a katonai, biztonságpolitikai szempontokat helyezi előtérbe hadművelete során és rendre megsemmisítő csapásokat, támadásokat hajt végre gázai kórházak és más civil létesítmények ellen, amelyeket a palesztin terrorcsoport következetesen fedezetként, hadiszállásként használ. Az Izrael ellenes hangulatot tovább fokozhatják a hadsereg (IDF) olyan tévedései is, mint ami kedden történt, amikor a World Central Kitchen humanitárius szervezet konvoját izraeli találat érte. A WCK hét munkatársa életét vesztette a támadásban, a szervezet azonnal felfüggesztette gázai tevékenységét. Az IDF „alapos vizsgálatot ígért a tragédia ügyében.
