Hillary Clinton is bekapcsolódott azokba az erőfeszítésekbe, amelyek Alekszej Navalnij kiszabadulását szerették volna elérni – adta hírül a The Wall Street Journal. A tekintélyes amerikai lap szerdán hosszú beszámolót közölt az orosz-amerikai titkos tárgyalásokról, amelyek évek óta folynak – rendszerint kémregényekbe illő körítéssel - az egymás fogságában levő emberek cseréjéről. Volt ilyen Donald Trump elnöksége idején is, Joe Biden és Vlagyimir Putyin pedig 2021 nyarán Genfben megállapodott, hogy külön csatornát hoznak létre az ügyintézésre. Az első háttérbeszélgetésre a két hírszerzés tisztviselői egy európai nagyvárosban egy előkelő szálloda hatalmas konferencia termét foglalták le, hogy elrejtsék találkozójuk valódi célját.
A cikk évfordulóra időzített írás, hiszen éppen nagypénteken volt egy éve, hogy egy jekatyerinburgi steakhouse-ba álarcos ügynökök rontottak be, és magukkal hurcolták az ott várakozó Evan Gershkovich amerikai újságírót, a lap oroszországi riportúton tartózkodó munkatársát. A hidegháború vége óta ő az első amerikai újságíró, akit kémkedés vádjával tartóztattak le Oroszországban. Ő most egyike azoknak, akik a csereprogram révén várják szabadulásukat. E csereprogramban azonban, ahogy ezt a The Wall Street Journal már a cikk címében is hangsúlyozza, Putyin kezében van a legtöbb adu. Már hat éve „gyűjt” amerikai foglyokat, hogy erősítse alkupozícióját. A lap utal rá, hogy az orosz elnök a biztonsági szolgálat munkatársainak ünnepén videoüzenetben biztatta őket, hogy „számottevően javítsák munkájukat”, vagyis találjanak minél több amerikai kémet.
Vlagyimir Putyin megértené, ha Magyarországnak területi követelései lennének Ukrajnával szemben, de nem beszélt Orbán Viktorral errőlPutyin prioritásairól sokat elárul, hogy magas árat szab egy-egy alku alkalmával. Az orvosi hasisolaj birtoklásával őrizetbe vett kétszeres olimpiai bajnok kosárlabdázó, Brittney Grinerért cserébe például Viktor Butot, a tádzsikisztáni születésű orosz fegyvercsempész szabadon engedését tudta elérni, újabban pedig első számú célja, hogy kiszabadítsa Vagyim Kraszikov bérgyilkost, aki egy német börtönben tölti büntetését, amiért fényes nappal egy berlini parkban lelőtt egy csecsen ellenzéki politikust.
Így került képbe Hillary Clinton. A volt amerikai külügyminisztert elfogadta Hriszto Grozevnek, Alekszej Navalnij barátjának és munkatársának javaslatát, hogy lobbizzon a Fehér Háznál annak érdekében, hogy a sarkvidéken túli büntető telepen raboskodó ellenzéki vezetőt is vonják be a programba, cserébe a Vagyim Kraszikovért. A nehézség abban állt, hogy Berlinben hallani sem akartak róla, hogy a bérgyilkost szabadon engedjék. Ez már korábban, más párosításban is szóba került, és az amerikaiak hiába mondták, hogy Kraszikov német börtönben ül, az oroszok azt javasolták, hogy akkor vegyék rá a németeket a bérgyilkos elengedésére. Annalena Baerbock német külügyminiszter határozottan ellenzett minden olyan alkut, amely Kraszikovot érinti, és a német kormány is megosztott volt, figyelemmel egy ilyen döntés fogadtatására a német közvéleményben.
A The Wall Street Journal ezen a ponton emlékeztetett rá, hogy Navalnij rendkívül népszerű volt Németországban. Miután egy szibériai útján novicsok idegméreggel megmérgezték, Angela Merkel kancellár segített megszervezni, hogy repülőn Berlinbe szállítsák és kórházban gyógykezeljék, ahol a jelenlegi kancellár, akkori alkancellár Olaf Scholz meglátogatta, és hangsúlyozta, mennyire el volt ragadtatva Navalnij bátorságától és erkölcsi erejétől. Ez közrejátszott abban, hogy amikor
2024. február 9-én Scholz a Fehér Házban hivatalosan csak az ukrajnai és a gázai helyzetről tárgyalt Bidennel, beiktattak egy harmadik pontot is, amelyet olyannyira titkosan kezeltek, hogy a két vezetőn kívül senki más nem volt jelen, feljegyzéseket sem készítettek
– derül ki a cikkből. Kényes témára enged következtetni a nagy sietség is: Scholz egy Airbus 321-essel utazott, amelynek Izlandon meg kellett állnia tankolni.
A hidegháború óta talán legérzékenyebb fogolycsere, az idő rövidsége és a probléma többszereplős összetettsége miatt, mint tudjuk, végül sajnos zátonyra futott. Már szinte minden együtt állt, amikor Navalnij ellenzéki politikus váratlanul életét vesztette az orosz sarkvidéken túli büntetőtelepen.
A The Wall Street Journal szerint a Fehér Házban abban maradtak, hogy „tovább vizsgálják az elképzelést”, de sem végleges amerikai-német, sem pedig az oroszoknak továbbítható javaslat akkor nem született. Amikor egy héttel később Alekszej Navalnij felesége és a bebörtönzött politikus legközelebbi munkatársai megérkeztek a müncheni biztonsági konferenciára, mindenki az áttörésben reménykedett. Aztán jött a szörnyű hír. A lap idézi a könnyeivel küzdő Julija Navalnaja rögtönzött nyilatkozatát: „Ezt a rezsimet és személyesem Vlagyimir Putyint felelősségre kell vonni.”
Vlagyimir Putyint újra megválasztották Oroszország elnökének, Alekszej Navalnij özvegye inkább a férje nevét írta a szavazólapra