Ennek megfelelően a nettó átlagbér 416 600 forint volt, ami 14,5 százalékos emelkedést takar. Mivel az infláció 3,8 százalék volt, a reálbér csillagászati mértékben, 10,4 százalékkal emelkedett. Némileg árnyalja a képet, ha nem a nettó átlagot, hanem a nettó mediánbért nézzük: ez januárban a KSH szerint 341 700 forint volt, vagyis bő 70 ezer forinttal kisebb az átlagbérnél. A medián, avagy középérték azt mutatja, hogy az hogy az összes munkavállalói bért sorba rendezve, hol található a középérték: jelenleg a 4,7 millió foglalkoztatott fele, mintegy 2,35 millió ember havi nettó 341,7 ezer forintot vagy annál kevesebbet keres. A nettó mediánbér 16 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban vagyis a kisebb bérek gyorsabban növekedtek az átlagnál, ami a minimálbér emelések hatása. Azt, hogy ilyen nagy rés van az átlagos és a medián bérek között, a felső 10 százalék kiugróan magas jövedelme okozza, amely felfelé húzza az átlagot.
A legjobban továbbra is bankszféra fizet, itt a bruttó átlagkereset januárban meghaladta 977 ezer forintot. Ettől nem sokkal maradt el az informatika és a távközlés, ahol átlagosan 961 ezer forint volt a fizetés, míg a harmadik helyre az energiaszektor került, 799 ezer forintos átlaggal. A sor végén továbbra is a vendéglátás áll, ahol a KSH mérése szerint a bruttó bérek alig haladták meg a 398 ezer forintot. A mezőgazdaságban 457 ezer, míg építőiparban 470 ezer forint volt az átlag 2023 januárjában. A részletes adatokból kiderül, hogy minden ágazatban 11 százalék felett volt a bruttó bérek emelkedése, a legnagyobb mértékben az oktatásban nőttek a bérek. Utóbbi szektorban a KSH 25,7 százalékos növekedést mért, így a bruttó átlagfizetés 547,9 ezer forint volt. A legkisebb béremelkedés a tudományos szférában volt, itt egy év alatt 11,7 százalékkal nőttek a fizetések, a bruttó átlag januárban 765 ezer forint volt.
Az Orbán-kormány egyelőre semmibe veszi az európai minimálbér-irányelv átültetésének kötelezettségét, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nemzetközi segítséget kér