Miközben könyvtárnyi irodalma van a versenyképességi ismérveknek, a kormány roppantul leegyszerűsíti, miként is kellene a hazai vállalkozásoknak, a gazdaságnak jobban teljesíteni és helytállni. A múlt héten vázlatosan ismertetett versenyképességi stratégia kulcszavai az újraiparosítás, a támogatás, a finomhangolás és a patriotizmus voltak. Ugyancsak sokat elmond a miniszterek gondolkodásáról, hogy a kiemelt területek, a járműipar, az élelmiszeripar, a kreatívipar, az egészségipar, az infokommunikációs szektor, valamint a vegyipar, acélipar és műanyagipar között nem kapott helyet az oktatás, az egészségügy is csak „ipari” minőségében, azaz a beszállítók és a közreműködő vállalkozások szempontjából, s kevésbé a gyógyítás vagy az egészségmegtartás oldaláról szemlélik a folyamatokat.
Az újraiparosítás legfőbb elemei továbbra is a jármű- és akkumulátorgyártás, immár az újrafeldolgozással is kiegészítve.
Hirtelen fontossá vált, hogy az érkező cégek támogatásának feltétele legyen a vállalt hazai hozzáadott értékrész teljesítése.
Minden kiemelt iparágban nyomulhatnak majd a hazai vállalkozások, akár tehetségesek és sikeresek, akár nem. A stratégia azt sugallja, hogy a „patrióta” szemlélet győzedelmeskedik majd, és legyen az közbeszerzés, beszállítói sorrend vagy támogatásigénylés, az elsődleges szempont a magyar vállalkozások helyzetbe hozása lesz. Különösen így tesz majd a kormány a hazai forrásokra támaszkodó élelmiszeriparban, ezen belül is a kereskedelemben.
A hazai az első. Mint annyi minden, ez is a kormány máshonnan átvett ötlete. A miniszterelnök nemrég találkozott Trump volt amerikai elnökkel, aki korábbi kampányában az America First jelszóval hódított híveket.
A dolog szépséghibája, hogy ő éppen a kínaiakat akarta kiebrudalni az amerikai gazdaságból. Nálunk ez elképzelhetetlen.