Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a gázai háború kezdete óta először szólított fel "azonnali tűzszünetre". Az erről szóló állásfoglalást hétfőn fogadták el New Yorkban. Ezt az tette lehetővé, hogy a követelésről szóló korábbi szavazásokkal ellentétben az Egyesült Államok nem vétózott, hanem tartózkodott a voksolásnál. A határozat "azonnali tűzszünetre" szólít fel a ramadán böjti hónapra. Közben Izrael folytatta a Gázai övezet kórházai elleni támadásokat.
A Biztonsági Tanács tizennégy tagja szavazta meg a határozatot.
Washington a korábbi ehhez hasonló szavazásokon mindig szövetségesének, Izraelnek az álláspontját képviselte, amely elutasítja az azonnali tűzszünetet. Washington háromszor is megvétózta ezt, az amerikai képviselők legfeljebb rövidebb "tűzszünetet" szorgalmaztak.
Az utóbbi időben azonban az amerikai kormány és Joe Biden elnök egyre nyíltabban bírálta Izrael Gázai övezetbeli fellépését. Washington különösen az Izrael által Rafahban bejelentett szárazföldi offenzívát ítéli el. Az ottani harcok elől több százezer palesztin menekült el.
A döntés tovább növeli a nemzetközi nyomást Izraelre.
Kérdéses azonban, hogy a határozat befolyásolja-e, illetve milyen mértékben Benjamin Netanjahu miniszterelnök izraeli kormányának vagy a Hamásznak a háború további menetére vonatkozó döntéseit. Netanjahu már a szavazás előtt azzal fenyegetőzött, hogy rövid időn belül lemondja két követének tervezett washingtoni útját, ha az Egyesült Államok nem akadályozza meg a határozatot. A New York-i szavazás után azonnal le is mondták az utazást.
A most elfogadott határozat szövegét az ENSZ-testület nem állandó tagjai terjesztették be. Az eredetileg szombatra tervezett szavazást elhalasztották, hogy több időt nyerjenek a tárgyalásokra.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy határozathoz a 15 tagállamból legalább kilencnek a szavazata szükséges. Emellett az állandó tagok közül az USA, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia nem vétózhat. A Biztonsági Tanács határozatai a nemzetközi jog szerint kötelező érvényűek. Ha egy érintett állam figyelmen kívül hagyja őket, a testület szankciókat szabhat ki - ami Izrael esetében az USA vétójoga miatt nem tekinthető valószínűnek.
