Ismét rosszul szerepeltek a szlovák közvélemény-kutatók, a szombati elnökválasztás első fordulójában az utóbbi hetek minden előrejelzésére rácáfolva a liberális Ivan Korčok, az egyesült demokratikus ellenzék jelöltje végzett az élen 42,44 százalékkal, míg a favoritnak mért Peter Pellegrini 37,07 százalékkal másodiknak futott be. Mivel egyik jelölt sem ért el abszolút többséget, két hét múlva második fordulót rendeznek, amelynek kimenetele nyitott.
Szlovákia történetében is volt már példa látványos fordulatra, 2014-ben at akkor hivatalban lévő Robert Fico miniszterelnök több mint 4 százalékkal végzett az élen, a második fordulóban mégis megsemmisítő, 19 százalékos vereséget szenvedett a szinte ismeretlen civil független jelölt, Andrej Kiskával szemben. De hasonló meglepetés történt ugyanazon évben a román elnökválasztáson is, az első fordulót 10 százalékkal megnyerő Victor Pontara összességében 20 százalékot vert rá második fordulóban az esélytelennek tartott Klaus Johannis.
Ivan Korčok ellenzéki jelölt előnye ugyan tetemes, több mint 5 százalék, de ez – főképp az említett példák tükrében - nem ledolgozhatatlan, nagy mértékben függ az elkövetkező két hét kampányától, a részvételről valamint attól hogy kihez pártolnak át a jelölt nélkül maradt szavazók. Szlovákiában hagyományosan nem túl magas a szavazási hajlandóság egyetlen választáson sem,
szombaton a jogosultak 51,91 százaléka járult az urnákhoz.
Korábbi becslések szerint a Robert Fico miniszterelnök és pártja, a Smer által is támogatott Hlas elnök Peter Pellegrininek áll a zászló, hiszen a harmadikként befutott nacionalista szélsőjobb jelölt, a 11,74 százalékos támogatottságot elért Štefan Harabin választóihoz elméletileg közelebb áll Pellegrini, mint Korčok. Ámde egy friss, a parameter.sk portál által is ismertetett felmérés szerint azonban ez nem is annyira biztos. Az AKO ügynökség azt vizsgálta, hogyan szavaznának a második fordulóban azok, akik az első fordulóban nem mentek el választani, vagy elbukott az általuk támogatott jelölt.
Eszerint, akik nem szavaztak az első körben, azoknak 44 százaléka a második körben sem fog,
akik mégis elmennek azok közül 25 százalék Korčokra voksolna, 15 százalék Pellegrinire, 16 százalék pedig továbbra is bizonytalan.
Harabin választói között nagy, 68 százalékos Pellegrini előnye, más kiesett jelöltek támogatói között azonban az ellenzéki jelölt számíthat több voksra. Forró Krisztián szavazói táborában viszont elmozdulás látszik. Az első forduló előtt fölényben voltak azok, akik Pellegrinire szavaznának a második körben, most viszont már Korčok vezet 31 százalékkal, Pellegrini 28 százalékra számíthat. Magas viszont azon magyarok aránya, 31 százalék, akik még nem döntötték el, hogy részt vesznek-e a második körben, miközben 11 százalék távolmaradást jelzett.
A szlovákiai magyarok részvételi aránya az első fordulóban is messze az országos átlag alatt maradt,
a magyarlakta járásokban 33-39 százalék között mozgott a szavazati jogukkal élők aránya.
A Magyar Szövetség elnökjelöltje, Forró Krisztián 2,9 százalékos támogatottsága pedig a szlovákiai magyar politizálás történetének mélypontját hozta. Ez az eredmény alig több mint fele a tavaly őszi parlamenti választáson elértnek, és Bárdos Gyula 2014-es 5,1 százalékához képest is teljes összeomlás. Forró ugyan fél szájjal elismerte, hogy nem erre számított, de negyedik helyének fontosságát hangsúlyozta, amit azonban igencsak csorbít a 2,9 százalék. Forró már azt is bejelentette, elsőként Pellegrinivel tárgyalnak, de nem zárkózott el a Korčokkal való egyeztetéstől sem, bár arra sok esély nincs, hogy az Orbán-kormány szlovákiai partnere beálljon a liberális, a magyarországi kormányhű és a Budapest által támogatott szlovákiai magyar médiában csak magyargyűlölő sovinisztaként feltüntetett, Ficoval szemben álló ellenzéki jelölt mögé.
A Budapesttől való függőség rányomta bélyegét a szlovákiai magyar politizálás jövőjére is. Felszámolta az ottani magyar párt önállóságát, a Fidesz-program átvételével kitaszította a haladó, demokratikus erők sorából, tovább mélyítette a passzivitást és az etnikai alapú politizálástól való eltávolodást. Az elnökválasztás egyfajta főpróbája volt a júniusi EP-választásnak, amelyen a Szövetség szeretne visszakerülni az Európai Parlamentbe. Ámde az eurószkeptikus, „Brüsszel-ellenes” budapesti retorika nem növeli a választási kedvet, és ha ehhez hozzátesszük a jelen 2,9 százalékos eredményt szinte biztosra kijelenthető,
hogy szlovákiai magyar párt továbbra sem lesz az európai törvényhozásban.
