Az utóbbi napokban az Európai Bizottság (EB) olyan intézkedéseket javasolt, amelyek enyhíthetnek a termelők gondjain, például felmentenék őket bizonyos környezetvédelmi követelmények teljesítése alól. Emellett a brüsszeli döntéshozók a hét közepén megállapodtak az tarifamentes ukrán agrárimportra vonatkozó korlátozásokról is. Eszerint júniustól mennyiségi határokat szabnának olyan élelmiszerek behozatalára, mint a baromfi és a tojás, s lehetővé tennék a tagállamoknak, hogy nemzeti szinten további piacvédelmi intézkedéseket hozzanak az olcsóbb ukrán importtal szemben. Néhány közép- és kelet-európai tagállam azonban kevesli a korlátozásokat, s még alacsonyabb kvótákat határozna meg bizonyos mezőgazdasági termékekre. A csúcstalálkozót elnöklő Charles Michel közölte, hogy a jövő hónapban visszatérnek a témára.
Az EB a tanácskozással egyidőben és a kormányok egyetértésével kezdeményezte, hogy vámok kivetésével csökkentsék az Oroszországból és Beloruszból származó gabonaimportot. A testület 95 eurós tonnánkénti vámot javasol a két országból származó gabonafélékre, valamint 50 százalékos vámot az olajos magvakra és az azokból készült termékekre. Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztos szerint a megemelt árakkal gyakorlatilag betiltanák a behozatalt — csökkentve Moszkva bevételeit —, és biztosítanák, hogy az Ukrajnából ellopott és orosznak eladott gabona ne kerüljön az Unió területére.
A kétnapos csúcson a vezetők végül nem döntötték el, hogy az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek javát felhasználják-e Ukrajna katonai támogatásának a finanszírozására. Az asztalon fekvő javaslat szerint az évi 3-4 milliárd euró 90 százalékát az ukrán védelem megerősítésére fordítanák, de a tagállamok időt kértek az előterjesztés áttekintésére. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője máris figyelmeztette az európaiakat, hogy súlyos következményekkel számolhatnak, ha ilyen “banditizmusra és lopásra” vetemednének.
A csúcs résztvevői csütörtök este megvitatták a közel-keleti helyzetet és azonnali humanitárius szünetet sürgettek, amely “fenntartható tűzszünethez vezet” Gázában. A 27-eknek korábban nem sikerült közös nevezőre jutniuk a tűzszünetről, amelyet Csehország mellett Magyarország sem támogatott. Az uniós külügyminiszterek februári ülésén a magyar ellenkezés miatt nem sikerült hasonló nyilatkozatot kiadni. A csúcs záró közleményében a vezetők arra is felszólítják Izraelt, hogy ne támadja a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városát, ahol a becslések szerint több mint egymillió palesztin húzza meg magát. Írország, Málta és Spanyolország külön nyilatkozatot tett, amelyben leszögezik: készek elismerni a palesztin államot, amikor a körülmények ezt megengedik.
Az EB a tanácskozással egyidőben és a kormányok egyetértésével kezdeményezte, hogy vámok kivetésével csökkentsék az Oroszországból és Beloruszból származó gabonaimportot. A testület 95 eurós tonnánkénti vámot javasol a két országból származó gabonafélékre, valamint 50 százalékos vámot az olajos magvakra és az azokból készült termékekre. Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztos szerint a megemelt árakkal gyakorlatilag betiltanák a behozatalt — csökkentve Moszkva bevételeit —, és biztosítanák, hogy az Ukrajnából ellopott és orosznak eladott gabona ne kerüljön az Unió területére.
A kétnapos csúcson a vezetők végül nem döntötték el, hogy az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek javát felhasználják-e Ukrajna katonai támogatásának a finanszírozására. Az asztalon fekvő javaslat szerint az évi 3-4 milliárd euró 90 százalékát az ukrán védelem megerősítésére fordítanák, de a tagállamok időt kértek az előterjesztés áttekintésére. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője máris figyelmeztette az európaiakat, hogy súlyos következményekkel számolhatnak, ha ilyen “banditizmusra és lopásra” vetemednének.
A csúcs résztvevői csütörtök este megvitatták a közel-keleti helyzetet és azonnali humanitárius szünetet sürgettek, amely “fenntartható tűzszünethez vezet” Gázában. A 27-eknek korábban nem sikerült közös nevezőre jutniuk a tűzszünetről, amelyet Csehország mellett Magyarország sem támogatott. Az uniós külügyminiszterek februári ülésén a magyar ellenkezés miatt nem sikerült hasonló nyilatkozatot kiadni. A csúcs záró közleményében a vezetők arra is felszólítják Izraelt, hogy ne támadja a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városát, ahol a becslések szerint több mint egymillió palesztin húzza meg magát. Írország, Málta és Spanyolország külön nyilatkozatot tett, amelyben leszögezik: készek elismerni a palesztin államot, amikor a körülmények ezt megengedik.
