;;

honosítás;idegenlégiósok;magyar sportolók;honosítási kérelem;

Pavlova Maria és Sviatchenko Alexei szintén magyarul tanulhat majd

- Az Orbán-kormány propagandája azt harsogja, hogy ide nem jöhetnek idegenek, a magyar sportszövetségek viszont rendre „bevándorlókkal” erősítenek

Divatba jött a honosítás.

Példátlan helyzet állt elő azzal, hogy a Montrealban hétfő óta tartó műkorcsolya- és jégtánc-világbajnokságon szereplő magyar delegáció valamennyi tagja honosított versenyző. Öten képviselik a magyar színeket, de mindegyikük vagy Oroszországban, vagy Ukrajnában született. A párosban Pavlova Maria és Sviatchenko Alexei (orosz) érdekelt, egyéniben Ignateva Mariia (orosz) és Szemko Danijil Leonyidovics (ukrán) indul, férfi egyéniben pedig Vlasenko Alekszandr (orosz) vesz részt a viadalon.

Mint ismert, a Kósa Lajos elnökölte szövetség (MOKSZ) módszeresen szorította ki a magyar sportolókat, a helyükre pedig zömmel oroszokat importált, de ukrán és francia születésű versenyző is került a keretbe. Mindennek nyomán az MOKSZ február végén úgy döntött, nyelvtanfolyamot indít a honosított sportolóknak, amin kötelező lesz részt venniük, hogy „magyarul is nyilatkozni tudjanak”. Bálint Csaba, a szövetség műkorcsolya-sport­igazgatója akkor közölte, hogy az odesszai születésű Szemko Danijil Leonyidovics legalább anyanyelvi szinten beszél magyarul.

A tavaly veretlen évet zárt magyar labdarúgó-válogatott is nagyrészt annak köszönheti fölfutását, hogy a szövetség folyamatosan keresi annak lehetőségét, hogy találjon külföldön olyan, magyar felmenőkkel rendelkező játékosokat, akik erősíthetnék az együttest. Így szerepel az olasz (s immár magyar állampolgársággal rendelkező) Marco Rossi keretében a francia Luic Nego, aki 10 évet futballozott Magyarországon, illetőleg a „német” Willi Orban, az „angol” Callum ­Styles vagy a „szerb” Kerkez Milos.

A magyar élsport előszeretettel használja ki az ukrán–orosz háborút az eredményesség érdekében. Ez történt a sakkban is: az agresszió következményeként az orosz szövetség kivált az európaiból, és az ázsiaihoz csatlakozott. Ezzel az oroszok elveszítették a lehetőséget, hogy európai versenyeken induljanak, így könnyebb volt tavaly nyáron „leigazolni” a férfi világranglistán 43. orosz Szanan Szjugirovot.

De még a kevéssé fókuszban lévő sportágakban is divat a honosítás: friss hír, hogy a magyar futsalválogatott keretébe először hívtak be egy honosított játékost az MVFC Berettyóújfalu csapatában játszó Rafinha személyében.

Szinte nincs sportág, amelyben ne találnánk honosított sportolót, ami már csak a kormánypropaganda miatt is cinikus eljárás. Ráadásul így gyakorlatilag elfolynak az utánpótlásra szánt (tao)milliárdok.

Gyorsan megy a magyarítás

Alapesetben a honosítási eljárás minimum 11 évig tart – mondta a Népszavának dr. Kiss Ráhel ügyvéd, akinek egyik fő szakterülete az idegenrendészeti kérdéseket érinti. Elmondta, ahhoz, hogy valaki letehesse a roppant szigorú állampolgársági vizsgát, megszakítás nélkül 8 éven át hazánkban kell élnie. Ez a nyolc év onnan datálódik, hogy megszerezte a lakcímkártyáját. Ehhez előtte 3-5 éven át tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie. A szakértő rámutatott, minthogy ehhez munkát kell találni, szigorú feltételeknek megfelelni, ez a 11 éves időszak jócskán kitolódhat.

Más a helyzet, ha valaki ide házasodik, de akkor is le kell tenni az állampolgársági vizsgát, amit megelőz egy felkészítő iskola, tanulni kell történelmet, irodalmat, s kimondottan jól kell beszélni magyarul.

Hogy akkor miként kaphattak magyar útlevelet olyan sportolók, akik nem beszélnek egy szót se magyarul?

Úgy, hogy ha az állampolgársági ügyekért felelős miniszter előterjeszti a kérvényt, a fentebb taglalt kritériumoknak nem kell megfelelnie a sportolónak: a köztársasági elnök máris „áldását adja a honosításra”.

Jelen gyakorlat szerint tehát nemhogy 11 évet nem kell itt sportolnia valakinek a magyar állampolgársághoz, néhány nap vagy hét alatt megtörténik az országváltás.

Férfi labdarúgó-válogatott: 

  • Loic Nego (francia),

  •  Callum Styles (brit, a nagyanyja magyar)

  •  Willi Orbán (német, magyar és lengyel felmenői vannak, játszott a német U21-es válogatottban)

  • Kerkez Milos (szerb).

Birkózás: 

  • Iszmail Muszukajev (orosz), 

  • Vlagyiszlav Bajcajev (orosz), 

  • Orsós Sztálvira (orosz, nagyapja révén magyar származású),

  •  Halidov Gamzatgadzsi (orosz), 

  • Kuramagomadov Murad (orosz).

Férfi kézilabda:

  •  Zoran Ilics (zentai).

Női vízilabda: 

  • Rebecca Parkes (Új-Zéland), 

  • Geraldine Mahieu (Franciaország),

  •  Natasa Rybanska (Szlovákia).

Férfi kosárlabda:

  •  Mikael Hopkins (amerikai)

Női kosárlabda: 

  • Cyesha Goree (amerikai)

Sakk:

  • Szanan Szjugirov (orosz, 43. a világranglistán)

Műkorcsolya: 

  • Pavlova Maria (orosz), 

  • Sviatchenko Aleksei (orosz),

  • Ignateva Mariia (orosz),

  • Vlasenko Aleksandr (orosz),

  • Polina Dzsumanyizajova (orosz),

  • Szemko Danijil Leonyidovics (ukrán).

Úszás:

  • Lobanovszkij Maxim (Oroszországban született, édesanyja magyar, édesapja orosz).

Taekwondo:

  • Salim Omar (gyökerei részben Tanzániába nyúlnak vissza, édesapja, Salim Gergely ott született, majd Dánia színeiben lett olimpiai bajnok. Omar az USA-ban született és él).

A drukkerek beugráltak a pályára, poharakat dobáltak be, egyikük egy égő pirotechnikai eszközt hajított el.