Az állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának első napját ezúttal is az ukrajnai háború és a hozzá kapcsolódó előterjesztésekről szóló vita uralta. Az eszmecserére rányomta a bélyegét, hogy a fronton enyhe fölénybe került Oroszország, amely sokak szerint Európára is egzisztenciális veszélyt jelent.
“Tekintettel a helyzet sürgősségére, az Európai Unió eltökélt szándéka, hogy továbbra is minden szükséges politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást megad Ukrajnának és népének, ameddig és amilyen intenzíven csak szükséges”
- állt a záróközleménynek a csúcs résztvevői elé terjesztett tervezetében. A magyar kormánynak eleve nem tetszett, hogy a nyilatkozat az eddigiektől eltérően “intenzív” segítségnyújtást emleget. Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója - aki elkísérte Orbán Viktort Brüsszelbe - a Népszavának ezzel kapcsolatban megjegyezte:
- Elég vészjósló a helyzet, a javaslatok és nyilatkozatok a háború eszkalációjára mutatnak. Van egy stratégiai nézetkülönbség a magyar, a brüsszeli vezetés meg a többi tagállam vezetője között, és ennek a szövegezésben meg kell jelennie, vagy Magyarország jelzi, ahogy sok esetben szokta, a különállását.
Cikkünk megjelenésekor még nem készült el a nyilatkozat végleges verziója.
Ahogy az utóbbi időben mindig, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezúttal is videoüzenetet intézett a csúcstalálkozó résztvevőihez, amelyben főképp lőszert és légvédelmi berendezéseket kért az európaiktól.
A 27 vezető csütörtökön a késő esti órákba nyúlóan tárgyalt Ukrajna katonai támogatásáról, a segítségnyújtás finanszírozásáról, az uniós hadiipar felfuttatását célzó javaslatokról és az ukrán agrárexportot övező aggályokról.
Az Európai Bizottság a csúcstalálkozó elé időzítette javaslatát, miszerint a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek 90 százalékát az Ukrajnának szánt fegyverek finanszírozására kellene felhasználni. Az ötletet, hogy a nagyjából évi 3 milliárd euró oroszlánrészét katonai célokra fordítsák, a tagállamok általában támogatták,
Magyarország azonban ellenezte, de egyes hírek szerint nem kívánta blokkolni.
Egy név nélkül nyilatkozó EU diplomata jó esélyt látott rá, hogy a huszonhetek még a brüsszeli ülésen megegyeznek erről.
Az Uniónak a keleti határainál zajló háború és az európai biztonság megerősítése miatt is jelentősen emelnie kell védelmi kiadásait, a kérdés csupán az, hogy miből. A felfegyverkezés finanszírozásáról több javaslat is kering: a franciák, a lengyelek és a baltiak a Covid-járvány idején bevált kötvénykibocsátást szorgalmazzák, amit a takarékos országok hevesen elleneznek.
Ha minden tagállam a bruttó hazai termékének (GDP) 2 százalékát költené a védelemre, akkor 80 milliárd euróval nagyobb hadi költségvetésünk lenne Európában
- magyarázta egy “spórolós” kormány magasrangú EU diplomatája, miért nem támogatnák a közös adósságvállalást az európai védelmi ipar felfuttatására. A résztvevők többsége egyetértett azzal, hogy át kell alakítani az Európai Beruházási Bank hitelezési politikáját, és lehetővé kell tenni számára, hogy befektethessen védelmi célú projektekbe. Az Európai Bizottságnak júniusban kell letennie javaslatait a hadiipar jelentős bővítésének a finanszírozására.
Az állam- és kormányfők a brüsszeli találkozó első napjára időzítették a vitát a közel-keleti helyzetről és a bővítésről is. Mindenki biztosra vette, hogy a tanácskozás végén áldásukat adják a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Bosznia-Hercegovinával.
Orbán Viktor: El fogjuk őket küldeni oda, ahova valók, a történelem szemétdombjáraÁtírná az uniós csatlakozási folyamatot, és fokozatosan eltörölné a vétót az Európai BizottságAz EU megegyezett az Alekszej Navalnij haláláért felelősök szankcionálásában