Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a Miskolci Törvényszék azt a férfit, aki 2020-ban megölte két alkalmi ismerősét. A vádlott és védője fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.
A Miskolci Törvényszék közleménye szerint a vádlott és egyik ismerőse egy elhagyatott ingatlan területén, de külön lakrészben élt a városban. 2020. szeptember 11-én együtt italoztak, majd másnap hajnalban a vádlott ismeretlen okból felkeltette a matracon alvó férfit, bántalmazni kezdte őt, megütötte a fejénél, majd körülbelül 50 alkalommal testszerte megszúrta a nála lévő késsel. A holttestet ágyneműbe csomagolta és az udvaron lévő kútba dobta.
Ezt megelőzően, 2020 augusztusában megismerkedett egy másik férfival, akivel együtt italozott. Ennek során ugyancsak ismeretlen okból elhatározta, hogy megöli ismerősét. A vádlott – azzal az ürüggyel, hogy a férfi nála tartózkodhat – felcsalta őt egy miskolci hétvégi házas övezetbe, ahol bemásztak az egyik ingatlan portájára. Ekkor a vádlott magához vett egy nagyjából 1,5 méteres fakarót és többször, 16-17 alkalommal, testszerte megütötte a férfit, aki a bántalmazás következtében a helyszínen meghalt. A holttestet a férfi néhány órával később kivonszolta az ingatlan területéről és legurította egy nem messze lévő fás-bokros, lejtős területen.
A vádlott később, 2020 szeptemberében elvette pénzét és igazolványait egy alvó embertől.
A törvényszék a férfit különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés, kifosztás bűntette, valamint okirattal visszaélés vétsége miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Legkorábban 40 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.
Súlyosító körülményként vették figyelembe a férfi előéletében rejlő körülmények mellett azt, hogy az eljárás során hamisan vádolt más személyt a bűncselekmény elkövetésével, és feltételes szabadulását követő rövid időn belül követte el a bűncselekményt. Ugyanígy értékelték az élet elleni bűncselekmény többszörös minősültségét, a többes halmazatot, a vádlott csavargó, munkakerülő életmódját, önhibából eredő ittas állapotát, kitartó szándékát és gátlástalan elkövetési módját, valamint annak tényét, hogy megbánást egyáltalán nem tanúsított. Súlyosító körülmény volt még, hogy az ügy országszerte közfelháborodást váltott ki, valamint a hasonló cselekmények emelkedő száma is.
Enyhítő körülményeket a bíróság kisebb nyomatékkal értékelt: ilyen volt az, hogy a férfi részben beismerte ugyan a nyomozás során az elkövetést, azonban a tárgyalási szakban lényegében tagadta azt, váltakozó védekezést terjesztve elő. Ugyancsak enyhítő körülmény volt az időmúlás és az, hogy a kifosztás sértettjének a közokiratot kiadták, a személyi igazolványt pedig maga a vádlott adta neki vissza.
Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, összességében lényeges enyhítést és határozott tartamú szabadságvesztés kiszabását kérve a Debreceni Ítélőtáblától. Az ügyészség fenntartott három munkanap gondolkodási időt a nyilatkozattételre.
