- Sok a kérdőjel a hétvégi EU-csúcs előtt

A huszonhét ország sok kérdésben nincs közös nevezőn, derült ki az Európa-ügyi minisztereknek az ülést előkészítő keddi eszmecseréjén.

Egy magasrangú EU forrás szerint abban egyetértenek a kormányok, hogy Ukrajnát eltökélten segíteni kell, a túlnyomó többség szerint lőszerrel és fegyverekkel is. Az állam- és kormányfők ennek megfelelően áldásukat adják majd arra a megállapodásra, amely a kelet-európai ország katonai támogatásának 5 milliárd euróval történő növeléséről született a napokban.

Mint beszámoltunk róla, Magyarország konstruktív tartózkodással tette lehetővé az egyezséget. Az Európai Bizottság várhatóan szerdán teszi le az asztalra javaslatát a befagyasztott orosz vagyonból származó jövedelem felhasználásáról. Vannak, akik azt szeretnék, ha a 3-4 milliárd euróra becsült pénzt Ukrajna felfegyverzésére, illetve védelmi iparának fejlesztésére költenék. Egy névtelenséget kérő EU tisztviselő azt mondta: jó lenne, ha ez az elképzelés túlélné a csúcsot, jelezve a tagállamok közötti nézetkülönbségeket. Bóka János Európa-ügyi miniszter a magyar álláspontot ismertetve arról beszélt újságíróknak, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása nemzetközi jogilag is vitatott ügy, ennek összekötése az ukrán problémával pedig nem egyszerűsíti, hanem bonyolítja a problémát.

Charles Michel, az állam- és kormányfői testület elnökének a csúcstalálkozó elé időzített és több európai lapban megjelent cikke arra figyelmeztet, hogy Európának komolyan kell vennie az orosz fenyegetést és felkészülnie minden lehetséges forgatókönyvre. A vezetők ennek szellemében fogják megvitatni a legfrissebb brüsszeli javaslatokat az európai védelmi ipar felfuttatásáról, hadigazdaságra való átállásáról. Kérdés, hogy az EU, illetve a tagállamok miből finanszírozzák a fejlesztéseket. Michel írásában közös kötvénykibocsátást emleget, amelynek már az említésétől is hidegrázást kapnak a spórolós országok. Egy EU forrás szerint azonban az elnök vitaindítónak szánja az ötletet.

A hétvégi csúcs résztvevői a tervek szerint tárgyalnak az Unió bővítéséről és az ehhez szükséges belső reformokról. A testület nagy része támogatja, hogy a tagországok megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, de vannak, akik kétségbe vonják, hogy a balkáni állam teljesítette-e az ehhez szükséges feltételeket. Februárban a huszonhetek már döntést hoztak róla, hogy Ukrajnával is elindulhat a megbeszélés-sorozat, előtte azonban jóvá kell hagyniuk a lebonyolításra vonatkozó tárgyalási forgatókönyvet.

Brüsszeli források szerint a valódi megbeszélésekre emiatt csak az év második felében, a magyar EU elnökség féléve alatt kerülhet sor. - Soros elnökként nehezebb akadályokat gördíteni egy megállapodás elé. Ha 26 ország egyetért, szakmai kötelességed, hogy eljárj a nevükben - mondta egy EU forrás arra a kérdésre, Magyarország nem fogja-e fékezni az ukrán csatlakozási folyamatot.