Szlovákia;energetika;vízerőmű;Bős-Nagymaros;

Épül a vízlépcső Bősnél 1986- ban.

- A kormány ismét előveszi a Bős–nagymarosi vízlépcső ügyét, a paksi propaganda pedig immár levetette a valóság összes béklyóját

Újra téma Bős-Nagymaros.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) közigazgatási államtitkára és az állami MVM elnöke 2024. március 12-étől kormánybiztosként a magyar-szlovák energetikai kapcsolatok fejlesztéséért is felel – közölte a szaktárca. Az új megbízottnak kiemelt feladatként kísérletet kell tennie a bősi erőmű ügyében mindmáig rendezetlen kérdések, több évtizedes viták megegyezéses lezárására. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a kormány számára tárgyalási álláspont-tervezetet is készít. A jövőben a kapcsolódó energetikai, környezetvédelmi szakpolitikai és nemzetközi jogi egyeztetéseken is képviseli a kabinetet.

Az egykori Csehszlovákiával közösen tervezett Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építését magyar oldalról, az erőteljes környezetvédelmi támadások hatására, 1989-ben, a Németh Miklós-vezette kormány alatt mondták fel. Ennek nyomán északi szomszédunk 1992-ben, egyoldalúan, saját területére terelte a Duna nagy részét, ami Bősnél máig Szlovákia legnagyobb vízerőművét hajtja. Mivel Magyarország ez ellen sikertelenül tiltakozott, a vízhozamcsökkenés komoly környezeti károkat okozott a Szigetközben. Az elmúlt több mint három évtized során a két fél számos alkalommal egyeztetett és kölcsönös engedményeket is tettek, amit a Hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es, voltaképp mindkét felet elmarasztaló ítélete legalábbis ösztönzött. Ugyanakkor, mivel a megegyezés-közeli tárgyalások 2006 után elültek, a magyar álláspontnak máig sem sikerült érvényt szerezni. A nemzetközi testület történetében ez a leghosszabb ideje rendezetlen döntés. Szintén megjegyzendő: míg a beruházás feladását hazai energiaszakmai körök vissza-visszatérően fájlalják, a környezetvédők változatlanul helyeslik a távolmaradást.

A vízenergia-hasznosítás így máig a hazai fejlesztési elképzelések tabuja.

A kétoldalú kapcsolatok kedvező alapulása jó alapot teremthet a rég időszerű megállapodásra – fogalmaz a szaktárca. (Ez elemzők szerint abból fakad, hogy Magyarország mellett immár Szlovákia is belépett a Ukrajna ellen háborút viselő Oroszországgal rokonszenvezők „béketáborába”.) A két ország adottságai, kihívásai szakpolitikai szempontból jórészt hasonlóak, helyzetüket összességében inkább jellemzi az egymásrautaltság és érdekazonosság – írja az EM. Hétfőn Orbán Viktor a Karmelita kolostorban Peter Pellegrini egykori szlovák kormányfő – jelenleg parlamenti elnök – számára is kiemelte az energiaipari együttműködés fontosságát, „ideértve a nukleáris beruházásokat is” – közölte az MTI. (Mindkét államban üzemelnek orosz gyártású atomblokkok.)

Bár tegnap, tavaly novemberi látogatása után, ismét Magyarországon járt Alekszej Lihacsov, a Paks 2-es atomerőmű-bővítéssel megbízott, orosz állami Roszatom vezetője, az erről kiadott, szokás szerint kommunista időket idéző, kizárólag a töretlen előrehaladást hangsúlyozó közlemények csak fokozták a zavart. A Világgazdaság ugyanis, egy, állami szereplőket is felvonultató energetikai konferencia kapcsán, forrásmegjelölés nélkül, arról számolt be, hogy a két új atomblokk évek óta 2030-ra, legfeljebb 2032-re ígért átadási időpontja akár 2033-34-re is kitolódhat. A hírre Jávor Benedek, a beruházást támadó, ellenzéki Párbeszéd-Zöldek európai parlamenti listavezetője is felhívta a figyelmet. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanakkor e felvetésre (cikkünk megjelenéséig megkeresésünkre) sem reagált.

Az orosz-magyar beruházás töretlen előrehaladásáról szóló közlemény végén, egy fajta üzenetként, megismétlik azt a kormánypropagandában körülbelül egy éve ismételgetett fordulatot, miszerint a két új blokk „a következő évtized elején” kapcsolódhat a hálózatra. (A tényleges indulás egyébként nem ez, hanem a kereskedelmi üzemkezdet.) A „jól", illetve "gyorsan" haladó munkálatokról szóló közleményekbe ismét belekerült az a fura kitétel, miszerint az év végén megtörténhet az „első betonöntés”. Pedig ennek előfeltétele, hogy az Országos Atomenergia Hivatal elfogadja a már kiadott létesítési engedélyhez kapcsolódó, úgynevezett frissített előzetes biztonsági jelentést. E, határidő nélküli döntés viszont több éve húzódik.

A magyar és az orosz közlemény egyaránt hangsúlyozza a jelenleg zajló gödörásás nemzetköziségét. Szijjártó Péter a munkálatok nagyságrendjének érzékeltetésére a Plútó "bolygót" választotta, nem csökkentve a helyzetjelentés szürrealitását. Ezután, egy másik rendezvényen, szokás szerint indulatos kirohanást intézett azok ellen, akik úgymond bele akarnak szólni a kormány energiapolitikájába.

A nemzetgazdasági miniszter nem aggódik az infláció miatt, ami szerinte „lefeküdt, és kiütés után ott is marad”. A reptér visszavásárlásával kapcsolatban azt mondta, nagyon közel van a lezárás.