Hiába tűnik mesterinek a NER vagyonfelhalmozó magántőkealapos konstrukciója, hamarosan eljárhat az idő felette. Az Európai Unióban ugyanis új jogszabályokon dolgoznak, sőt, Frankfurtban 2025 középétől elindul 400 fővel az AMLA nevű uniós hivatal, ami a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel fog foglalkozni – írja a G7.
A portál kiemeli, hogy az AMLA kötelezheti a vállalatokat és magánszemélyeket dokumentumok és egyéb információk átadására, bírósági engedéllyel helyszíni vizsgálatokat végezhet, és jelentős jogsértések esetén akár kétmillió eurós büntetést szabhat ki.
Az új uniós hivatal vizsgálhatja majd, kik a magántőkealapok igazi tulajdonosai.
A jogszabály szerint tíz évre visszamenőlegesen meg kell mutatni minden, legalább 15 százalékos tulajdonost. Egységes uniós szabályrendszer lesz, hogyan kell ezt kimutatni, kisebb lesz az esély az országok közötti trükközésre.
Az új rendszer lényege, hogy a hatóságokon kívül az újságírók és a témában érintett civil szervezetek is hozzáférést fognak kapnak az uniós tényleges tulajdonosi adatbázisokhoz. Sőt, ezen felül a 200 ezer eurónál drágább jachtok, magánrepülők, de még autók is bekerülnek az adatbázisba, így tehát a NER magánrepülői, jachtjai is könnyebben napvilágra kerülhetnek.
Több ezer milliárd forintnyi vagyont rejteget tőkealapokban a NERMint megírtuk, a magántőkealapok a NER kedvenc vagyontemetői, piaci becslések szerint ezek mögé több ezer milliárd forintnyi vagyont rejtettek el. Az anonim magántőkealap az Orbán-kormány jogi találmánya, a cél az volt vele, hogy a 2010 után gyanús körülmények között keletkező NER-vagyonokat és azok forrásait láthatatlanná tegyék a közvélemény számára. Ahogy nem lehet tudni, hogy mely milliárdosok a tulajdonosai az adott magántőkealapnak, úgy azt sem lehet tudni, hogy az alapok vagyona milyen forrásból keletkezett. Ugyanis nem minden magántőkealap mögött áll magánvagyon, számos alapot állami bankok, intézmények tőkésítettek fel – így valójában nem egy esetben a NER milliárdosok közpénzt bújtatnak magántőkealapba és kezelik saját vagyonként – ám ezek a piaci információk szintén nem ellenőrizhetőek az adatbázisok nyilvánosságának hiánya miatt.
Ami azonban itthon előny, most külföldön hátránnyá válik: mint azt a G7 felidézi, a spanyol kormány közölte, mindent megtesz a Talgo nevű vasúti járműgyártó magyar felvásárlásának megakadályozása érdekében.
Sajtóhírek szerint azért, mert az ajánlat mögött a magyar kormányt látják, annak közismerten jó orosz kapcsolataival együtt.
A tőkealapok úgy jönnek a képbe, hogy az ajánlattevő Ganz-Mavag Europe Zrt. egy üres társaság, se vagyona, se tapasztalata, se szakemberei nincsenek, és nem tudni, ki a tulajdonosa. Ez a frissen, 2023. december 14-én gründolt, 15 ezer eurós alaptőkéjű vállalat akarja megvásárolni a tavaly 652 millió euró árbevételű Talgót.
Kiszámolták, csaknem 2700 milliárdos, döntő többségében NER-vagyon lapul a magántőkelapokbanProjektcégek máshol a világon is léteznek, csakhogy a Ganz-Mavag Europe háttere is zavaros, a napokban például a magyar állam is beszállt 45 százalékban. A többségi tulajdonosa a Magyar Vagon Befektetési Zrt.-n keresztül a Solva II. magántőkealap, amiről annyit tudni, hogy ki az alapkezelője. Tavaly még a Hernádi Zsolt Mol-vezér tulajdonában lévő Gran Private Equity Zrt. kezelte, mára azonban az MNB nyilvántartása szerint a Mol-leány Lead Ventures Alapkezelő kezeli. Igaz, még mindig a granpe.hu honlap van megadva a közzétételek helyének a jegybanki nyilvántartásban, de itt semmilyen információ nincs a szóban forgó alapról.
Mindenkit megnyugtatott Fónagy János, teljesen törvényes, hogy a magántőkealapokat tulajdonló NER-oligarchákat törölték a NAV adatbázisábólÉp ésszel felfoghatatlan vagyonokat rejtettek el magántőkealapokban a NER oligarchái