;

politika;Fidesz;ellenzék;Nagykanizsa;napelempark;

Innen, a kilátóról lehet majd csak látni a napelemparkot, állítja az ellenzék

- Fénytörés a tóparton – Politikai vitát szít Nagykanizsán a Csónakázó-tó mellé tervezett napelempark

A fideszes polgármester az ellenzéket bírálva tiltakozik a beruházás ellen, amely valójában kormányzati hátszelet élvez.

Tájsebet ejtenek a Csónakázó-tónál! – írta közösségi oldalán Balogh László, Nagykanizsa fideszes polgármestere, aki a helyi ellenzéki képviselőket vádolta azzal, hogy végleges „csúfságot ejtenek a legszebb kanizsai értéken”. A városvezető azután érezte, hogy meg kell szólalnia, hogy a közgyűlési többséget élvező ellenzéki Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) képviselői zöld utat adtak a város melletti Csónakázó-tó közelébe tervezett napelempark föld alatt húzódó termelőkábeleinek és kapcsolóállomásának kiépítéséhez.

A városvezető tiltakozása meglepetést kelt: az ellenzéki többség ugyanis csak a beruházás egy kis részletét hagyta most jóvá, a napelempark létesítési engedélyezéséhez semmi köze. Olyannyira nincs, hogy a 61-es főút és a Csónakázó-tó közötti területre tervezett naperőműről még a korábbi, kormánypárti többségű városvezetés és Dénes Sándor Fidesz-KDNP-s polgármester kezdett el tárgyalni az állami tulajdonú, korábban a honvédelmi tárca, jelenleg az Agrárminisztérium felügyelete alá tartozó Kaszó Zrt.-vel. A somogyi Kaszópusztára bejegyzett cég információink szerint egy hathektáros területre tervezett egy kiserőművet, majd hosszas tárgyalás, többszöri áttervezés után jutott dűlőre a városvezetéssel, s szerezte meg a jogerős engedélyeket is, s úgy tudjuk, a termelt áram átvételére is leszerződött. Időközben a jogszabályi környezet is megváltozott, az önkormányzat már nem járhat el szakhatóságként, vagyis nincs is beleszólási joga a naperőművek telepítésébe.

– Az egész ügyről nagyjából semmit sem tudtunk a közelmúltig, amikor Balogh László polgármester benyújtott egy előterjesztést, hogy utasítsuk el a Kaszó Zrt., földalatti kábelekre vonatkozó kérelmét, ugyanis mezőgazdasági területen akarják megvalósítani a projektet

 – mondta lapunknak Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője. – Csakhogy kiderült, a terület honvédelmi célra feleslegessé vált, művelés alól kivett ingatlan, ráadásul állami tulajdon. Ezek után meghívtuk a céget a bizottsági ülésre, helyszíni bejárást is tartottunk, ugyanis a helyi fideszesek azt állították, a napelempark majd látszik a Csónakázó-tótól, s teljesen elrontja a látképet. Ehhez képest a környékről egyetlen helyről látszik, a közeli domb tetején álló kilátó második szintjéről, ugyanis a tó és a tervezett helyszín között egy erdősáv is húzódik. Nos, ezután döntöttünk úgy, megadjuk az engedélyt, hiszen nem a helyszínről vagy magáról a naperőműről kellett döntenünk, ugyanis azok a kérdések már korábban eldőltek, azokat már megadta a korábbi városvezetés.

Az ÉVE tehát az egy méterre a föld alá süllyesztett, 750 méteres vezetékre és a kapcsolóállomásra adta áldását, a polgármester viszont úgy kommunikálja a döntést, mintha az ellenzék állna a projekt mögött. A helyi Fidesz ráadásul nemcsak az ÉVE-vel megy szembe, hanem a párt korábbi kanizsai vezetésével, sőt, országos kormánypárti potentátokkal: forrásaink szerint a vadászat iránt elkötelezett kormánytagok is megpróbáltak közbenjárni az ügyben, ám nem sikerült meggyőzniük a helyi vezetést.

– Nem a naperőművek ellen vagyok, azokra ugyanis szükség van, de nem gondolom, hogy kiránduló- és pihenőhely közvetlen közelében kellene kiépíteni egy ekkora erőművet 

– felelte megkeresésünkre Balogh László. – A táj szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, hogy megőrizzük a Csónakázó-tó esztétikai látványát. Nem gondolom, hogy egy állami hátterű cég rosszat akar a városnak, ám jelen esetben somogyi székhelyű, állami cég telepítene egy hathektáros napelemparkot a tó közelébe: ők távol vannak, a haszon náluk csapódik le, de a létesítmény a mi tavunkat fogja évtizedekre elcsúfítani. Egyébként több más helyszínt is felajánlott az önkormányzat a cégnek.

A helyi Fidesz és az ellenzék még abban sem ért egyet, milyen előnnyel járna a projekt. Az ÉVE szerint a napelempark éves szinten 120 milliós iparűzésiadó-bevételt (IPA) jelenthet a településnek, ami a 2023-as adatok alapján a helyi (IPA) 4 százaléka. A polgármester viszont azt állította, az említett összeg a cég teljes várható árbevétele, vagyis az IPA csak 2 millió forint körül lesz.

Csatazaj fejlődés helyett

A napelempark miatt kialakult vita már a sokadik ügy, mely miatt egymásnak feszült a 2019-ben a közgyűlésben többségbe került ellenzék és a kormánypárti polgármester és a mögötte álló, kisebbségben lévő Fidesz-KDNP. Az ÉVE szerint a polgármester folyamatos sikerjelentéseivel ellentétben Nagykanizsa az elmúlt években egyre inkább leszakad, főleg Zala másik megyei jogú városával, Zalaegerszeggel összevetve, ahová megannyi óriásprojektet irányított a kormány. Mint arról a Népszava folyamatosan beszámolt, noha a 2022-es parlamenti választások előtt még tagadta Balogh László a Tungsram helyi gyáregységének bezárást, s hangulatkeltéssel vádolta meg az ellenzéket, az azóta felszámolás alá került fényforrásgyár kanizsai üzeme bezárt, s több, mint ezren kerültek utcára, akik közül sokan nem találtak új munkát a városban. A választás előtt beharangozott, 60 milliárdos vagongyárról, mely az akkori bejelentés szerint 1500 új munkahelyet jelentett volna a városban, s az ígéret alapján már tavaly tavasz óta üzemelnie kellene, kiderült, csak egy egyszerű blöff, ugyanis nemhogy a gyár nem működik, de a kijelölt területen még egy kapavágás sem történt, ahogyan engedélyei sincsenek. Ráadásul az előzetes tervekkel ellentétben az M9-es autópálya is elkerüli majd a várost: a sikeres keszthelyi lobbinak köszönhetően Zalaegerszegtől a Balaton, s nem Dél-Zala – és Dél-Somogy – felé vezet majd a nyomvonal.

Voltak, akik bevallották, attól tartanak, hogy ha részt vesznek a tüntetésen, rájuk hívják az ellenőröket vagy éppen hátrányos helyzetbe kerülnek a pályázatoknál.