;

kongresszus;Európai Bizottság;jelölt;Európai Néppárt;EPP;EP-választás;Ursula von der Leyen;

- Ursula von der Leyent jelöli az EPP az Európai Bizottság élére, azonban választási programjuk irányváltásra késztetheti a német politikust

A küldöttek a dereguláció, a szigorúbb menekültpolitika mellett törtek lándzsát, és az ipar támogatását szorgalmazták az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel szemben.

Mostantól hivatalosan is Ursula von der Leyen a konzervatív Európai Néppárt (EPP) jelöltje az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségére, miután bukaresti kongresszusán a pártcsalád megválasztotta vezető jelöltjének, vagyis támogatta indulását a posztért. A 65 éves német politikus - akinek nem volt kihívója - jó eséllyel készül a második mandátumára az uniós végrehajtó és ellenőrző testület élén, a közvélemény-kutatások ugyanis az EPP győzelmét jósolják a júniusi európai parlamenti választásokon. Az írott és íratlan szabályok szerint annak a pártcsaládnak a jelöltje lehet az EB elnöke, amelyik a legtöbb mandátumot szerzi meg az összeurópai parlamenti választásokon.

- Békés és egységes Európánkat olyan kihívások érik, mint még soha, a populisták, a nacionalisták, a demagógok részéről, legyen az akár a szélsőjobboldal, akár a szélsőbaloldal 

- mondta von der Leyen a kongresszuson, amelyen a kontinens vezető politikusai, köztük mintegy kéttucat állam- és kormányfő vett részt. “El akarják taposni értékeinket, és le akarják rombolni Európát. És mi, az EPP ezt soha nem fogjuk hagyni” - tette hozzá.

Ovációval fogadott beszédében a kampánymódba kapcsolt bizottsági elnök ígéretet tett a gazdaság fejlesztésére, az illegális bevándorlás mögött álló embercsempészek elleni fellépésre, a versenyképesség és a vállalkozások megerősítésére, a mezőgazdasági termelők megsegítésére. Több pénzügyi és katonai támogatást helyezett kilátásba Ukrajnának, s beszélt Európa védelmi erejének szükséges növeléséről.

Az Európai Néppárt Bukarestben elfogadott választási programja azonban több ponton is ellentétben áll von der Leyen bizottsági elnökként követett eddigi irányvonalával. A küldöttek

a dereguláció, a szigorúbb menekültpolitika mellett törtek lándzsát, és az ipar támogatását szorgalmazták az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel szemben.

A klímavédelmi intézkedéseket tartalmazó Zöld Megállapodással kapcsolatban megerősítették, hogy az EPP a végrehajtás következő szakaszában a technológiai megoldásokat és a gazdasági növekedést szorgalmazza, szemben az “ideológiai” megközelítéssel.

- Mi a pragmatikus, nem pedig az ideológiai megoldások mellett állunk ki 

- fogalmazott a pódiumon von der Leyen, akit mostanáig sokan azzal vádoltak a jobboldalon, hogy túl “zöld” politikát folytat. Az EPP szeretné megkapni a klímavédelmi tárcát a következő Európai Bizottságban, amelyre egyébként a szocialisták is pályáznak az uniós választások után.

A néppártiak, akik attól félnek, hogy júniusban szavazatokat veszítenek a szélsőjobbal szemben, a külső határok szigorúbb védelmét is sürgetik, és nemcsak a menedékkérelmek Európán kívüli feldolgozását támogatják, hanem a menedékkérők ottani letelepedését is, ami többek szerint nemzetközi jogot sérthet. Emellett megháromszoroznák az Unió határvédelmi ügynökségének, a Frontexnek a létszámát. Manfred Weber, a pártcsalád elnöke és európai parlamenti csoportjának vezetője helyszíni tudósítások szerint azt mondta újságíróknak,

hogy von der Leyen egyetért a néppárti választási program minden pontjával.

Ahhoz, hogy a jelenlegi elnök újrázhasson a brüsszeli Bizottság élén, nem elég az EPP-nek megnyernie az európai választásokat. A jelöltet támogatnia kell az állam- és kormányfők többségének, majd meg kell választania az Európai Parlamentnek. Orbán Viktor már bejelentette, hogy nem kívánja a német politikust újra a Bizottság élén látni, megvétózni azonban nem tudja a jelölését. Ursula von der Leyen mandátuma idén ősszel jár le.

Két Fülöp-szigeteki és egy vietnámi tengerész halt meg, többen megsebesültek, a legénységet evakuálták.