A helyzet pikantériája, hogy az Ant, az Alibaba pénzügyi leányvállalata, amelynek tulajdonosa Jack Ma, Kína hajdan leggazdagabb vállalkozója, nem igazán Peking kegyeltje. Többször is beszólt kellemetlenül az uralkodó rezsimnek, hosszú időre el is tűnt a világ szeme elől, találgatták él-e, majd egyszer csak előkerült és megvált érdekeltségei nagy részétől. Jack Ma tavaly 7,12 milliárd jüan (700 millió dollár) büntetést fizetett ki az államnak, amely megakadályozta tervezett részvénykibocsátását a sanghaji tőzsdén, ami miatt cégei, az Alibaba és az Ant Group, mintegy 800 millió dollárt vesztettek el.
A Bloomberg szerint a Credit Suisse-t tavaly felvásárló UBS favorizálná Ma partnerségét, ám a kínai kormány a versenytársat, a Citadel Securities-t látná szívesebben, és már be is jelentették, hogy az Ant szigorú vizsgálatra számíthat. A Citadel Securities, amelynek alapítója az amerikai Ken Griffin, volt az egyetlen világcég, amely ajánlatott tett az UBS-nek a kivásárlásra, helyi források szerint 210 millió dollárt, valamivel több, mintegy 2 milliárd jüant kínált a befektetési bankként működő Credit Suisse kínai ágáért. Egyelőre az Ant ajánlatáról csak annyit tudni, hogy vezet a licitálásban.
Tavaly tavasszal a Le Monde, a New York Times, The Guardian egyszerre tették közzé a Credit Suisse-től kiszivárogtatott fáljok alapos vizsgálatának eredményét, amely szerint a nagytekintélyű svájci pénzintézetnél 1940 óta eltelt évek alatt legalább 100 milliárd dollárnyi piszkos pénz talált menedéket, 18 ezer olyan számlához vezették el a nyomok a kutakodókat, amelyek nyilvánvalóan a kivételes diszkréciót kereső személyek tulajdona volt. Bűnözők, politikusok, királyok, diktátorok egyaránt jó kuncsaftok voltak, szám szerint mintegy 37 ezren. II. Abdullah, jordán király 224 milliót, a hajdani egyiptomi elnök, Mubarak két fia 196 milliót parkoltatott Svájcban, magas rangú pakisztáni, venezuelai politikusok, és magánemberek ezrei éltek a bank nagyvonalúságával, és a lehetőséggel, hogy tisztára mossák eszközeiket.
A szokványos üzletmenetben is aknákra lépett a Credit Suisse, árfolyama mélyrepülésbe fordult, hatalmas veszteségeket könyvelt el, a végjátékban több, mint 2,3 milliárd frank mínuszt jelzett a mérleg. A teljes bezárást elkerülendő, gyakorlatilag kormányutasításra nyújtott kezet a legnagyobb svájci bank, az UBS. Az UBS 3 milliárd svájci frankot fizetett azonnal az aráért. A létrejött bankkolosszusnál 5000 milliárd frank összpontosult, számtalan gonddal tetézve. A fúzió fájdalmas volt, perek sora, ezrek elbocsátása követte, mind a kisrészvényesek, mind a nagyok elégedetlenek voltak, az utóbbiak vesztesége, egy speciális kötvény nullára írása következményeként, 16 milliárd frankot tett ki, és az ügyek még nem rendeződtek. A részvényesek bűnbakokat kerestek, előbb Zürichben, majd legutóbb Amerikában indítottak pereket a Credit Suisse felelősei ellen. A napokban a New York-i bíróság elutasította a keresetet, amelynek keretében 29 bankvezetőt, köztük a volt elnököt, Romeo Ceruttit, akart felelősségre vonni egy részvényesekből összeállt pertársaság, azt kérve, hogy a bíróság svájci jog szerint mérlegeljen. A panaszosok szerint húsz évnyi visszaélés, felelőtlenség, téves döntések sora vezetett a botrányhoz, amely után csak romok maradtak a második legnagyobb svájci pénzintézetből.
